A luxuskritika problémája a középkorban
DOI:
https://doi.org/10.59531/ots.2023.1.2.65-90Kulcsszavak:
egyház, koldulórendek, reneszánsz, viselet, luxuskritika, fényűzésAbsztrakt
A középkori luxuskritika célja egy előírás-rendszer kidolgozása volt az emberek külső
megjelenésének és életmódjának meghatározott korlátok között tartására. A fényűzést az egyház és a világi
hatalom is szabályozni próbálta. A városok költségszabályozó törvényeikkel és a ruharendeletekkel a
társadalmi rend fenntartását és a gazdasági stabilitást akarták biztosítani. Az egyház a hiúság, a hivalkodás, a
bujaság és a tékozlás bűnét látta a luxusban, ezért ítélte el. A koldulórendek létrejötte új korszakot nyitott a
fényűzés elleni harcban. A földi javak megvetése, a világi hívságok elutasítása remek kiindulópont volt a luxus
elleni küzdelemben. A prédikátorok beszédjeikben bírálták a nők díszes viseletét, a pazar ünnepségeket, a
fényes esküvőket. Azonban nem érték be ennyivel. A prédikáció eredményét lemérendő, minden beszéd
végén lángra gyulladtak a hiúságok máglyái, ahol megsemmisültek a kárhoztatott luxuscikkek és a
szerencsejátékok.
A luxuskritika megoldást keresett a reneszánszban kialakult (politikai, társadalmi, gazdasági és hitéleti)
válságjelenségekre. A koldulórendi szerzetesek az Isten által teremtett rend megtartását, az evangéliumi
eszmény követését javasolták. Indítványuk azonban az életet itt a Földön élvezni akaró polgárok számára
elfogadhatatlan volt, így csak átmeneti sikert arattak.
Hivatkozások
Baldwin, F. E. (1926): Sumptuary Legislation and Personal Regulation in England. – Baltimore, John Hopkins University Press.
Belgrano, T. (1866): La vita privata dei genovesi. – Genova, Tip. dei Sordomuti.
Bistort, G. (1969): Il magistrato alle pompe nella repubblica di Venezia. – Bologna.
Blanc, O. (1997): Parades et parures. L’invention du corps de mode à la fin du Moyen Age. – Paris, Gallimard.
Bonfil, R. (1991): Gli ebrei in Italia nell’epoca del Rinascimento. – Firenze.
Boucher, F. (1965): Histoire du costume en Occident de l’antiquité à nos jours. – Paris, Flammarion.
Braccio, B.: La vita privata dei genovesi. La donna del secolo XV nella storia. – Giornale Ligustico Anno XX. fasc. 1–5.
Braudel, F. (1985): Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus. XV–XVIII. század. – Budapest, Gondolat.
Brundage, J, A. (1987): Sumptuary law and prostitution in late medieval Italy. –Journal of Medieval History 13: 343–355. https://doi.org/10.1016/0304-4181(87)90036-4
Bulst, Neithard (1979): Der schwarze Tod. Demographische, wirtschafts- und kulturgeschichtliche Aspekte der Pestkatastrophe von 1347–1352. Bilanz der neueren Forschung. – Saeculum 30: 60.
Bulst, N. (1992): Zum Problem städtischer und territorialer Kleider-, Aufwands- und Luxusgesetzgebung in Deutschland (13.–Mitte 16. Jahrhundert). –In: A. Gouron, A. Rigaudière (eds.) Renaissance du pouvoir législatif et genèse de l’Etat. Montpellier, 29–57.
Burckhardt, J. (1978): A reneszánsz Itáliában. – Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata.
Casanova, E. (1901). La Donna Senese del Quattrocento nella vita privata: lettura fatta il 28 Aprile 1900 (Nuova Serie). Tip. e Lit. Sordo-Muti di L. Lazzeri.
Chiappelli, L. (1914): La donna pistoiese del tempo antico. – Pistoia, Officina Tipografica Cooperativa.
D’Ancona, P. (1906): Le vesti delle donne fiorentine nel secolo XIV. – Perugia.
Dalarun, Jacques (1994): Francesco: un passaggio. Donna e donne negli scritti e nelle leggende di Francesco d’Assisi. – Roma, Viella.
Denholm-Young, N. – Kantorowicz, H. (1933): De ornatu mulierum. A Consilium of Antonius de Rosellis with an Introduction of Fifteenth Century sumptuary legislation. – Bibliofilia 35(8-9): 315–335.
Duby, G. – Perrot, M. (1990): Storia delle donne in Occidente. Il Medioevo. – Roma, Laterza.
Duby, G. (2000): A nő a középkorban. – Budapest, Corvina.
Eisenbart, Liselotte-Konstanz (1962): Kleiderordnungen der deutschen Städte zwischen 1350 und 1700. Ein Beitrag zur Kulturgeschichte des deutschen Bürgertums. – Göttingen–Berlin–Frankfurt, Musterschmidt-Verlag.
Fabretti, A. (1888): Statuti e ordinamenti suntuari intorno al vestire degli uomini e delle donne in Perugia dall'anno 1206 al 1536, raccolti e annotati. – Memorie della R. Accademia di Scienze di Torino. Sez. 2. vol. 38.
Gallo, E. (1914): Il valore sociale dell’abbigliamento. – Torino, Fratelli Bocca.
Hughes, D. O. (1983): Sumptuary law and social relations in Renaissance Italy. – In: Bossy, John: Disputes and Settlements: Law and Human Relations in the West. Cambridge, 69–99.
Hughes, D. O. (1986): Distinguishing Signs: Ear-Rings, Jews and Franciscan Rhetoric in the Italian Renaissance City. – Past and Present 112: 3–60. https://doi.org/10.1093/past/112.1.3
Klaniczay Gábor (1978): Öltözködés és ideológia a középkorban. – Valóság 8: 35–50. Reprint. – In: Klaniczay Gábor – S. Nagy Katalin (szerk.) (1982): Divatszociológia I–II. Budapest, Membrán II./7–34.
Klaniczay Gábor (1990): A civilizázió peremén. – Budapest, Magvető.
Klaniczay Gábor (2001): Transz és szkepticizmus Johannes Nider Formicarius című traktátusában. – In: Pócs Éva (szerk.): Demonológia és boszorkányság Európában. Budapest, L’Harmattan 39–106.
Klaniczay Gábor (2018): Disciplining Society through Dress: John of Capistrano, the “Bonfire of Vanities” and Sumptuary Law. – In: Pawel Kras and James D. Mixson (eds.): The Grand Tour of John of Capistrano in Central and Eastern Europe (1451–1456). Transfer of Ideas and Strategies of Communication in the Late Middle Ages. – Warsaw-Lublin, Tadeusz Manteuffel Institute of History, Polish Academy of Sciences, Wydawnictwo KUL, 2018, 99–115.
Klaniczay Gábor (2022): A boszorkányüldözés története. Tanulmányok. – Budapest, Balassi Kiadó.
Klaniczay Gábor – S. Nagy Katalin (szerk.) (1982): Divatszociológia I–II. – Budapest, Membrán.
Kovesi Killerby, C. (1994): Pratical Problems in the Enforcement of italian sumptuary Law, 1200–1500. – In: T. Dean, K. J. P. Lowe (eds.) Crime, Society and the law in Renaissance Italy. Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511523410.007
Kraemer, P. (1920): Le luxe et les lois somptuaires au moyen âge. – Paris.
Kretschmary, H. (1920): Geschichte von Venedig. I–II. – Gotha, F. A. Perthes.
Le costume et la mode dans la civilisation médiévale. (1990) – In: Mensch und Objekt in Mittelalter und in der Frühen Neuzeit. Wien, 365–396.
Le Goff, J. (1997): La civilisation de l’Occident médiéval. 3. ed. – Paris, Flammarion.
Le vesti delle donne fiorentine nel Quattrocento (1924). – Firenze, Ed. „La Voce” 20.
Les ordonnances somptuaires en Allemagne: expression de l’ordre social urbain (XIV–XVI. s.). (1993) – In: Academie des inscriptions & Belles Lettres, comptes rendus 771–783. https://doi.org/10.3406/crai.1993.15260
Merkel, C. (1898): Come vestivano gli uomini del „Decameron”? Saggio di storia del costume. – Roma.
Milano, A. (1963): Storia degli ebrei in Italia. – Torino, 563–566.
Molmenti, P. (1905): La storia di Venezia nella vita privata. – Bergamo, Istituto Italiano di Arti Grafiche.
Capitani, O. (1995): Morire di peste: testimonianze antiche e interpretazioni moderne della „peste nera” del 1348. – Bologna, 1995.
Muzzarelli, M. G. (1994): La disciplina delle apparenze. Vesti e ornamenti nella legislazione suntuaria bolognese fra XIII e XV secolo. Disciplina dell'anima, disciplina del corpo e disciplina della società tra Medioevo ed Età moderna. Atti del convegno tenutosi a Bologna il 7–9 ottobre 1993. – In: Annali delI’Istituto storico italo-germanico. Bologna, Il Mulino. Quaderno (40): 757–784.
Muzzarelli, M. G. (1996): Gli inganni delle apparenze. Disciplina di vesti e ornamenti alla fine del Medioevo. – Torino, Scriptorium Editrice-Paravia.
Müntz, E. (1885): La Renaissance en Italie et en France à l’époque de Charles VIII. – Paris. https://doi.org/10.5479/sil.179539.39088003346459
Newett, M. M. (1902): The sumptuary Laws of Venice in the fourteenth and fifteenth Centuries. – In: T. F. Tout, J. Ait (eds) Historical Essays by Members of the Owen College. – Manchester. Published in Commemoration of its Jubilee (1851–1901). – London.
Passavanti, J. (1863): Specchio di vera penitenza. A cura di F. L. Polidori. – Firenze. „Trattato della superbia”, cap. V. 209–211.
Pastoureau, M. (1991): L’étoffe du diable. Une histoire des rayures et des tissus rayés. – Paris, Éditions de Seuil.
Pini, A. I. (1981): La società italiana prima e dopo la „peste nera”. – Pistoia.
Pisetzky, Rosita–Levi (1964): Storia del costume in Italia. Vols. I–V. – Milano, Istituto Editoriale Italiano, Vol. II. 211–503.: Il Quattrocento.
Pisetzky, Rosita-Levi (1995): Il costume e la moda nella società italiana. – Torino, Einaudi.
Rezasco, G. (1890): Il segno delle meretrici. – Giornale ligustico di archeologia, storia e letteratura XVII: 161–220.
Rossiaud, J. (1988): La Prostitution médiévale. – Paris, Flammarion.
Robert, Ulysee (2000): I segni d’infamia nel Medioevo. – Soveria Mannelli.
Sacchetti, Franco (1993): Il Trecentonovelle. A cura di A. Lanza. – Firenze.
Simoneschi, L. (1889): Ordinamenti suntuari pisani per gli anni 1350–1368 (per nozze). – Pisa.
Trexler, Richard C. (1989): Naked before the Father. The Renunciation of Francis of Assisi. – New York.
Vecellio, C. (1860): Habiti antichi et moderni di tutto il mondo. Vols. I–II. – Paris.
Verga, E. (1897): Le leggi suntuarie milanesi dal 1396 al 1498. – Archivio Storico Lombardo S. III. vol. IX (anno XXIV, fasc. XVI)
Verga, E. (1931): Storia della vita milanese. – Milano.
Zanelli, A. (1895): Alcune leggi suntuarie pistoiesi dal 300 al 500. – Firenze, Cellini.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Az OTS cikkeire a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivates 4.0 International Licenses Copyright Terms szabályozása érvényes.