Viselet-konfliktusok a XI–XII. században

Szerzők

  • Margit Szlancsok MATE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

DOI:

https://doi.org/10.59531/ots.2024.2.2.67-74

Kulcsszavak:

lovagi kultúra, református szerzetesség, eretnekek, apostoli életforma, koldulórendek

Absztrakt

A 476 utáni válságjelenségek miatt az V–X. században nem találkozunk luxusellenességgel. A XI. századtól kibontakozó lovagi kultúra és az ezzel együtt járó fényűzés hívja megint életre a divatozást. Az udvari aranyifjak hol rövid ruhában és borotváltan, hol földet söprő köpenyekben, hosszú szakállal és bodorított hajjal mutatkoztak. A XII. századtól megjelenő vallásos mozgalmak (reformszerzetesek, eretnekek, vándorprédikátorok) remetéket és apostolokat idéző megjelenésükkel szembe kerültek a díszes ruhákban pompázó papsággal ugyanúgy, mint evangéliumi életmódjuk az egyházi fényűzéssel. A pápaság sikerrel lépett fel a hatalmát veszélyeztető törekvésekkel szemben. Felszámolta a vadhajtásokat; akiket pedig lehetett, befogadott az egyház keretei közé. A XIII. század elején megalakult a pápa által is szentesített két koldulórend. A ferencesek és a domonkosok átvették a remete viseletet, az apostoli életmódot; koldulásból, szegénységben éltek. Népszerűek voltak a nép körében, s így feledtetni tudták a templomok gazdagságát.

Hivatkozások

Frugoni (1989): Arnaldo da Brescia nelle fonti del secolo XII. – Giulio Einaudi,Torino.

Alatri, M. (1986): Eretici e inquisitori in Italia. I. Il Duecento. – Collegio San Lorenzo da Brindisi, Ist. Storico dei Cappuccini, Roma.

Ambrosioni, A. (1993): Gli Umiliati: punti di arrivo e prospettive di ricerca. – In: Ambrosioni, A.: Movimenti religiosi del XII secolo tra ortodossia et eterodossia: il caso degli Umiliati. – Cusl, Milano.

Borst, Arno (1953): Die Katharer. – In: MGH 12/84–89, Stuttgart.

Craveri, Marcello (1996): L’Eresia. Dagli gnostici a Lefebvre, il lato oscuro del cristianesimo. – Milano, Mondadori.

Dal Pino, Francesco (1984): Il laicato italiano tra eresia e proposta pauperistico-evangelica nei secoli XII-XIII. – Padova.

Giesebrecht, W. von (1885): Geschichte der deutschen Kaiserzeit. – Leipzig.

Gombos F. Albin (szerk.) (1913): Középkori Krónikások XV-XVI. – Budapest.

Hinnebusch, J. F. (1972): The Historia occidentalis of Jacques de Vitry. A Critical Edition. ¬– University Press, Fribourg.

Klaniczay G. (1982): Öltözködés és ideológia a középkorban. – In: Klaniczay G., S. Nagy K. (szerk.): Divatszociológia. – Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest.

Klaniczay G. (1990): A civilizázió peremén. – Magvető, Budapest.

Manselli, R. (1963): L’eresia del male. – Morano, Napoli.

Manselli, R. (1975): Studi sulle eresie del secolo XII. – Istituto storico italiano per il medio evo, Roma.

Merlo, G. G. (1989): Eretici ed eresie medievali. – Il mulino, Bologna.

Merlo, G. G. (1984): Valdesi e valdismi medievali. – Claudiana, Torino.

Merlo, G. G. (1996): Contro gli eretici. – Il Mulino, Bologna.

Migne, Jacques Paul (1954): Patrologiae Cursus Completus. Series Latina (PL). – Turnhout.

Pegrari, M. (a cura di) (1991): Arnaldo da Brescia e il suo tempo. – Brescia.

Platelle, H.(1975): Le problème du scandale: les nouvelles modes masculines aux XIe et XIIe siècle. – Revue belge de philologie et d’histoire 53(4): 1071–1096.

Puskely M. (1998): Kétezer év szerzetessége. Szerzetesség- és művelődéstörténeti enciklopédia I–II. – Dinasztia Kiadó-ház, Budapest.

Vauchez, A. (1993): Movimenti religiosi fuori dell’ortodossia nei secoli XII e XIII. – In: Vauchez, A. (a cura di): Storia dell’Italia religiosa, I. L’Antichità e il Medioevo. – Laterza, Roma-Bari, 311–347.

Zanoni, L. (1911): Gli Umiliati nei loro rapporti con l’eresia, l’industria della lana ed i Comuni nei secoli XII e XIII, sulla scorta di documenti inediti. – Hoepli, Milano.

##submission.downloads##

Megjelent

2024-09-11

Hogyan kell idézni

Szlancsok, M. (2024). Viselet-konfliktusok a XI–XII. században. Opuscula Theologica Et Scientifica, 2(2), 67–74. https://doi.org/10.59531/ots.2024.2.2.67-74

Folyóirat szám

Rovat

A vallás és a kutatás