75 – 15. An unusual anniversary dialogue
An imaginary exchange between a rational atheist and a doctoral candidate in theology
DOI:
https://doi.org/10.59531/ots.2023.1.2.181-223Keywords:
security, implausibility risk theory, fault tree, cellular automaton, logical conflict theory, paradigmAbstract
The thesis entitled” The Paradigmatic Theory of Natural and Civilization Catastrophes”, whose guiding principle is the interaction of risk systems, covers three research problem areas. The logical (nonprobabilistic) risk theory of unique, isolated events deals with those risk systems that preserve their identity during their interaction with their environment, i.e. their state can be treated as an independent variable, the rules determining their state change - in other words, the logical structure of the systems - remain unchanged.A cellular automaton model of self-identical tessellation security risk systems deals with weakly interacting risk systems. These are characterized by the fact that the states of the risk systems depend on each other's states according to specific rules, but they preserve their identity, the rules determining their change of state are unchanged.
Logical conflict theory forms the study of risk systems in strong interaction – in conflict. These are the risk systems that may lose their identity during their interaction, become other systems, and in general, their state change and behavior can be derived from the logical structure of the conflict situations that are tolerated to some extent in a specific technical sense of the word.
References
Bukovics István (2007): A természeti és civilizációs katasztrófák paradigmatikus elmélete. – MTA doktori értekezés.
Bukovics István (2009): Párbeszéd a válságkezelésről. – In: Fáy Gyula (szerk.) Biztonság és hit, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest.
Bukovics István (2013): A fenntartható közigazgatás elmélete. – Polgári Szemle 9(3-6):211-225.
Bukovics István (2014): A fenntartható „jó állam” paradigmája. – Polgári Szemle 10(3-6): 40-64.
Bukovics István (2015): A „jó állam” algoritmikus elmélete. – Polgári Szemle 11(1-3): 130-161.
Bukovics I., Fáy Gy., Kun I. (2012): Struktúra és funkció a hálózatalapú hadviselésben. – Hadmérnök 7(4):95-108.
Bukovics I., Fáy Gy., Kun I. (2011): Védelem és közigazgatás. – In: Szilágyi Tivadar (szerk.) Biztonság és védelem kultúrája, Szent István Egyetem, Gödöllő.
Bulla M. (2011): Sokféleség és sérülékenység. A reziliens képesség társadalmi interpretációja. – In: Bulla M., Tamás P. (szerk.) Sebezhetőség és adaptáció. A reziliencia esélyei, MTA Szociológiai Intézet, Budapest.
Bulla M., Mozsgai K., Pomázi I. (2006): Fenntarthatóság – Dilemmák és lehetőségek. – In: Bulla M. szerk.: Fenntartható fejlődés Magyarországon, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
Chalmers, David J.(2003): Az emergencia változatai. – Világosság 44( 3-4):43-51.
Davidson D.(1970): Mental Events. – In: Davidson, D. Essays on Actions and Events, Oxford University Press, Oxford.
Fényes I.(1968): Termosztatika és termodinamika. – Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Frege, G.(1980): Logika, szemantika, matematika. – Gondolat Könyvkiadó, Budapest.
Gallopín, G.C., Gutman, P., Maletta, H. (1989). Global Impoverishment, Sustainable Development and the Environment. – International Social Science Journal. 41(3):375-397.
Hobbes, T.(1651): Leviathan: Or the Matter, Forme, and Power of a Common-Wealth. – A. Crooke, London, 1651.
Locke,J.(1986): Értekezés a polgári kormányzatról. – Gondolat Kiadó, Budapest.
Makó I. (1986): Az érdekek természete. – Népszava Kiadó, Budapest.
(Malizia–Feser, 1999): Emil E. Malizia, Edward J. Feser: Understanding Local Economic Development. Center for Urban Policy Research, Rutgers University, New Brunswick, 1999.
Marx, K. (1955): A tőke, Szikra Kiadó, Budapest.
Maslow, A. H. (1954): Motivation and Personality. – Addison-Wesley, New York.
Neumann, J. (1966) Burks. A.W. (ed.): Theory of Self Reproducing Automata. – University of Illinois Press, Urbana.
Paksi D. (2010): Az evolúció és az emergencia fogalmának értelmezése Polányi Mihály filozófiájában. – PhD értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.
Pöntör, J. (2013): Fizikalizmus és ontológiai realizmus. – Doktori értekezés. ELTE Bölcsésztudományi Kar, Budapest, 2013.
Riguet, J. (1976): Automates cellulaires a bord et automates. – Comptes rendus de l'Académie des Sciences 282(3):167-170.
Russell, B. (1976): Miszticizmus és logika. – Magyar Helikon, Budapest.
Samuelson, P.A. (1972): Maximum Principles in Analytical Economics. – The American Economic Review 62(3):249-262.
Samuelson P.A., Nordhaus, W.D., Misz J. (2012): Közgazdaságtan. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Sedláček, T. (2012): A jó és a rossz közgazdaságtana. – HVG Könyvek, Budapest.
Tarski, A. (1990): Bizonyítás és igazság. – Gondolat, Budapest.
UNESCO (2007): Links between biological and cultural diversity. Report of the International Workshop.– UNESCO, Paris.
Whitehead, A. N. (1926): Science and the Modern World. – Cambridge University Press, Cambridge.
Whitehead A. N., Russell, B. (1910-1913): Principia mathematica. Vol. 1–3. Cambridge University Press, Cambridge.
Wolfram, S. (2002): A New Kind of Science. Celluar Automata and Computational Complexity; Wolfram Media Inc. Champaign, Illinois.
Young et al., (2006): The globalization of socio-ecological systems: An agenda for scientific research. – Global Environmental Change 16(3):304-316. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2006.03.004
Downloads
Published
Versions
- 2023-10-27 (2)
- 2023-10-27 (1)
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Az OTS cikkeire a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivates 4.0 International Licenses Copyright Terms szabályozása érvényes.
