Anyaság és gyereknevelés a professzionalizáció és a politika szorításában
Pikler Emmi munkássága
DOI:
https://doi.org/10.59531/ots.2025.3.1.231-260%20Kulcsszavak:
Pikler Emmi, kisgyermekkori nevelés, Pikler-módszer, anyaság, Lóczy csecsemőotthonAbsztrakt
A tanulmány a 20. századi Magyarország egyik legismertebb női csecsemőgondozó szakemberével, Pikler Emmi (1902-1984) életével és munkásságával foglalkozik, aki orvosként és gyermekgondozási szakemberként is jelentős befolyással bírt a csecsemőgondozás és a csecsemőotthonok fejlődésére a második világháború utáni időszakban. A tanulmányban Pikler Emmivel készített életútinterjúk, publikációi és egyéb személyes források (oral history, memoárok) alapján vázolom fel Pikler gyereknevelésről alkotott elképzeléseit. A korai, reformpedagógiai indíttatását és családorvosi módszere kialakulását követően a gyereknevelési kiadványai alapján elemeztem szakértői tevékenységét. A második világháború alatti, majd a szocialista nevelési publikációk két vitatott pontját, a sírni hagyás és az időre szoptatás elveit, a korszak nevelési trendjeibe ágyazva vizsgáltam meg. A Pikler nevével összefort Lóczy Lajos utcai Csecsemőotthon történetének egyik fájdalmas és elhallgatott pontját, a politikai okokból családjuktól elszakított csecsemők
történetét tártam fel, különböző emlékek alapján.
Hivatkozások
Ábel, A. (2007): Az igazi Kovács Pisti. – Demokrata, 11(29): 24–25.
Bálint, Á. (2008): A mezítlábas óvodások. Polányi Laura kísérleti pedagógiája. – Thalassa, 19(3): 53–62.
Beke, L., és mti (szerk.) (2013): Mozdulat – magyar mozdulatművészet a korabeli társadalom és művészet tükrében. – Gondolat Kiadó, Budapest.
Bilgin, A., and Wolke, D. (2020): Parental use of 'cry it out' in infants: no adverse effects on attachment and behavioural development at 18 months. – Journal of Child Psychology and Psychiatry, 61(11): 1184–1193. https://doi.org/10.1111/jcpp.13223
Bokor, Zs. (2023): Separation is Required in Our Special Situation: Minority Public Health Programs in Interwar Transylvania. – Hungarian Historical Review, 12(3): 395–432. https://doi.org/10.38145/2023.3.395
Borgos, A. (2013): Madzsarné Jászi Alice a női testkultúra új útjain. – Holmi, 25(5): 653–668.
Bozóky, É. (1998): Zord idők nyomában… – Pro Pannonia, Pécs.
Burbidge, A. (2016): Letting Babies Cry – The Facts Behind the Studies. La Leche League GB. Retrieved from https://laleche.org.uk/letting-babies-cry-facts-behind-studies/
Cullen, N., és Rowold, K. (2024): “Mothers’ Milk and Mothers’ Time: Childcare Advice and the Conceptualization of Demand Feeding in Post-1945 Britain and Italy.” The Historical Journal, 67(1), 102–123. https://doi.org/10.1017/S0018246X23000456.
Czerny, A., és Keller, A. (1906): Des Kindes Ernährung. – Ernährungsstörungen und Ernährungstherapie. (Band 1) Leipzig, Franz Deuticke.
Czimmek, A. (2015): Emmi Pikler: Mehr als eine Kinderärztin. – P. Zeitler Verlag, Munich.
Csatlós, J. (szerk.) (2012): Elmozdulás. Munkáskultúra és életmódreform a Madzsar-iskolában. – PIM – Kassák Múzeum, Budapest.
Deáky, Z. (2011): Jó kisfiúk és leánykák. A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon. – Századvég, Budapest.
Deáky, Z. (2002): A hivatalos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban. – Osiris, Budapest.
Deáky, Z., és Krász, L. (2005): Minden dolgok kezdte. A születés kultúrtörténete Magyarországon: XVI. – XX. század. – Századvég, Budapest.
Fekete, S. (1932): Anyák iskolája. –Országos Stefánia Szövetség, Budapest.
Gellér, K. (2001): A gödöllői művésztelep 1901-1920. – Gödöllő.
Gerlóczy, F., Kamarás, J., és Bodó, T. (1953): Újszülött-ellátás tapasztalatai 3500 eset kapcsán. – Gyermekgyógyászat, 3(7): 206–213.
Halasi, L. összeáll. (1988): Budapesti közéleti névmutató (1945-1950) II. (Levéltári dokumentáció 9.) – Budapesti Főváros Levéltára, Budapest.
Hays, S. (1996): The Cultural Contradictions of Motherhood. – Yale University Press, New Haven.
Herczog, M. (1997): A gyermekvédelem dilemmái. – Pont Kiadó, Budapest.
Kacsó, L., és Jancsó, B. (1935): A szoptató anya és gyermeke. (Hasznos Könyvtár, Egészségügyi Sorozat 1.) – Ágisz, Brassó.
Kende, Á. (2024): A politika nagyobb hatással van a gyermeknevelési elveinkre, mint gondolnánk. Qubit. 2024.09.30. https://qubit.hu/2024/09/30/a-politika-nagyobb-hatassal-van-a-gyermeknevelesi-elveinkre-mint-gondolnank
Kincses, K. (2011): Soha nem akartam innen elmenni, most se, és a jövőben sem. Amennyiben van jövő. Reismann Marian (1911–1991). – Forrás, 43(7–8): 106–132. https://www.forrasfolyoirat.hu/upload/articles/1062/kincses.pdf
Kirschenbaum, L. A. (2001): Small Comrades. Revolutionizing Childhood in Soviet Russia, 1917-1932. – Routledge, New York.
Kovai, M. (2016): Lélektan és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban 1945–1970. – L’Harmattan, – Budapest.
Kunt, G. (2020): “Még a peches árjáknál is könnyebb sorom volt.” Egy atipikus memoárnapló a vészkorszakról. – In: Tolnainé Kassai Margit: Óvoda az óvóhelyen. Feljegyzések a Sztehlo-gyermekmentésről. S.a.r.: Kunt Gergely. Magvető, Budapest.
László, M., és Pikler, E. (1963): Anyák könyve. – Medicina, Budapest.
Madzsarné Jászi, A. (1926): A női testkultúra új útjai. – Budapest, Athenaeum.
Michaels, P. A. (2014): Lamaze. An International History. – Oxford University Press, Oxford.
Magyar Lexikon. Az egyetemes ismeretek encyklopaediája. (1884): Sopornya – Vezér (15. kötet): Budapest: Gerő Lajos Kiadóhivatala.
Nagy, Tamásné. (Interjú): Készítette: Réz Judit (2007): Centropa Alapítvány. https://www.centropa.org/hu/biography/nagy-tamasne
Pető, A. (2023): “The Invisible Anikó Szenes.” Nashim. – A Journal of Jewish Women's Studies és Gender, 42, 10–35. https://doi.org/10.2979/nashim.42.1.02
Pető, A. (2020): Árnyékban. Rajk Júlia élete. – Jaffa Kiadó, Budapest.
Petrie, S. (2005): The Work of Emmi Pikler and Magda Gerber. In: Petrie, S. és Owen, S. (Eds.): Authentic relationships in group care for infants and toddlers – Resources for Infant Educarers (RIE) principles into practice. – J. Kingsley Publishers, London.
Pikler, E. (Péter): (1959): Mit tud már a baba? – Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Preissler, L. (2024): Governing Parents: Early Childhood, Intensive Mothering and Disciplinary Power in Switzerland. (PhD Dissertation, University of Lucerne):
Pukánszky, B. (2015): Bevezetés a gyermekkor történetébe. – SZTE, Szeged. http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Bevezets_a_gyermekkor_trtnetbe/5_a_gyermek_vszzada.html
Rajk, J. (közr.) (2022): “Ne sajnálj most; hallgasd figyelmesen, amit beszélek…” – Tiszatáj, 76(1): 44–61.
Rajk, L. (2019): A tér tágassága. – Magvető, Budapest.
Richardson, D. (1993): Women, Motherhood and Childrearing. – Macmillan, London.
Strickerné Polányi, L. (1911): Néhány szó kis gyermekeinkről. – A nő és a társadalom, 9, 151.
Szakasits, K. (Schifferné): (1985): Fent és lent 1945–1950. – Magvető, Budapest.
Szana, S. és Totis, B. (1919): Hiányosan táplált szopós csecsemők dyspepsiája. – Orvosi Hetilap, 63(26): 285-288.
Szapor, J. (2017): A világhírű Polányiak. Egy elfelejtett család regényes története. – Aura Kiadó, Budapest.
Temesváry, R. (1901): A tejelválasztás és szoptatás élet- és kórtanának kézikönyve. – Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest.
Tészabó, J. (2005): A gödöllői művésztelep és a nevelés. – Iskolakultúra, 2005(2): 17–25.
Tényi, V., és mti (2021): Interjú Pikler Emmivel (1983): Előadások Pikler Emmiről. –Magyarországi Pikler-Lóczy Társaság, Budapest.
Tolnainé Kassai, M. (2020): Óvoda az óvóhelyen. Feljegyzések a Sztehlo-gyermekmentésről. S.a.r.: Kunt Gergely. – Magvető, Budapest.
Varsa, E. (2021): Protected Children, Regulated Mothers. Gender and the “Gypsy Question” in State Care in Postwar Hungary, 1949–1956. CEU Press, Budapest. https://doi.org/10.7829/j.ctv18b5c4c
Vásárhelyi, M. (2019): Valahogy megvagyunk – Snagovi emlékkönyv. – Ab Ovo, Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Az OTS cikkeire a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivates 4.0 International Licenses Copyright Terms szabályozása érvényes.
