The question of maternal rights in greek myths
DOI:
https://doi.org/10.59531/ots.2026.4.1.39-72Keywords:
maternal rights, Greek mythology, matriarchal system, ancient literature, ancient society, the role of womenAbstract
Az antik szerzők néprajzi leírásaikban a különböző népeknél uralkodó matriarchális vagy matrilineáris rendszert mutatják be. A források az anyaági származtatásról, öröklődésről tudósítanak, tehát általános a nők domináns társadalmi helyzete, de legalábbis az egyenjogúság, néhol pedig az asszonyok politikai és/vagy katonai hegemóniája jellemző. A görög mitológia egészén belül e kérdés vizsgálatához döntő jelentőségű a mükénei Oresztész anyagyilkosság, a thébai-argoszi mondakör egyik hőse, Alkmaión sorsa, a kalüdoni Meleagrosz története, tehát az Erinnüszökről, valamint a Moirákról kialakult hit. Bachofen, az Anyajog szerzője szerint az anyák egykor szinte korlátlan hatalommal rendelkeztek a társadalomban. Ezt a szakmai kritika nem fogadja el, mert nem látják bizonyíthatónak, hogy az ilyen mérvű dominanciát, de a fentebb említett mítoszok alapján erősen valószínűsíthető a nők bizonyos vezető szerepe a neolitikus földművelő kultúrák korában a Földközi-tenger keleti térségének egyes területein.
References
Aiszkhülosz (1962a): Eumeniszek. ford. Devecseri Gábor. Európa, Budapest..
Aiszkhülosz (1962b): Heten Théba ellen. ford. Jánosy István. Európa, Budapest..
Aiszkhülosz (1962c): A leláncolt Prométheusz ford. Trencsényi Waldapfel Imre. Európa, Budapest..
Apollodórosz (1977): Mitológia. ford. Horváth Judit. Európa, Budapest..
Arisztotelész (1969): Politika. ford. Szabó Miklós. Budapest, Gondolat.
Bachofen, Johann J. (1978): Az anyajog. ford. Kárpáty Csilla, Mohay András, Ürögdi Györgyné. Budapest, Gondolat.
Bodin, Jean (1756): Les six livres de la République; ou Traité du gouvernement. –
Lyon, Chez Jean-Baptiste Duplain.
Buck, Charles D. (1933): Comperative Grammar of Greek and Latin. – Chicago, The University of Chicago Press.
Catullus, C Valerius (1938): Carmina LXIV. költemény. ford.: Devecseri Gábor, Budapest, Officina.
Chadwick H. Munro (1912): The Heroic Age. – Cambridge, Cambridge University Press.
Childe, V. Gordon (1927): Dawn of European Civilization. – London, Kegan Paul, Trench, Trübner & Co. Ltd.
Cook, Arthur B. (1925): Zeus. Vol. 2: God of the Dark Sky. Thunder and Lightning. – Cambridge: Cambridge University Press.
Cornford, F M. (1913): From Religion to Philosophy. – London.
Damaszkénosz, Nikolaosz (2011): Töredékek. – Trans. Édith Parmentier, Francesca Prometea Barone. Paris, Les Belles Lettres.
Diodórosz (1939): The Library of History. – Trans. Ch. Oldfather.
Engels, Friedrich (1949): A család, állam, magántulajdon eredete. ford. Ernest Untermann. Budapest, Szikra
Euripidész (1961a): Alkésztisz. In Euripidész válogatott drámái. ford. Devecseri Gábor. Magyar Helikon, Budapest.
Euripidész (1961b): Íphigeneia a tauruszok között. In Euripidész válogatott drámái. ford. Devecseri Gábor. Magyar Helikon, Budapest.
Fourier, Ch. (1977): A négy mozgás és az általános rendeltetések elmélete. ford. Lázár Guy. Budapest, Gondolat.
Glotz, G. (1925): The Aegean Civilization. – Alfred A. Knopf, New York.
Hahn István (1980): Istenek és népek. – Minerva, Budapest.
Herakleidész Pontikosz (2008): De rebus publ. fr. Trans. Peter Stork, Jan van Ophuijsen, and Susan Prince. – The Rutgers University Studies in Classical Humanities series.
Heraclitus (1954): The Cosmic Fragments. – Szerk. G. S. Kirk. Cambridge University Press.
Hérodotosz (1989): A görög-perzsa háború. ford. Muraközi Gyula. –Európa, Budapest..
Hésziodosz (1974): Istenek születése. Ford. Trencsényi Waldapfel Imre. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hobbes, Thomas (1970): Leviáthán. Ford. Vámosi Pál. Magyar Helikon.
Homérosz (1960a): Iliász Ford. Devecseri Gábor. -- Magyar Helikon, Budapest.
Homérosz (1960b): Odüsszeia Ford. Devecseri Gábor. -- Magyar Helikon, Budapest.
Homérosz (1960c): Himnuszok. Ford. Devecseri Gábor. -- Magyar Helikon, Budapest.
Hyginus, C Julius: (1867) Fabulae. – Trans. C H. Oldfather. Marizius Smidt, Jena.
Hyginus, C Julius: (1960) Poetica Astronomica -- Trans. Mary A Grant. Lawrence.
Jánosy István. (1960): Megjegyzések – Sztészikhorosz: Töredékek. In: Széphajú Khariszok tánca. – Európa, Budapest.
Kallimakhosz (1976): Kallimakhosz himnuszai; Himnusz Artemiszhez. – Helikon, Budapest.
Kerényi Károly (1977): Görög mitológia. – Gondolat, Szeged.
Koszven M. O. (1950): Matriarchátus. – Budapest, Hungária Könyvkiadó.
Lafitau J. F (1983): Moeurs des sauvages amériquains, comparés aux moeurs dés premiers temps, 2: kötet. – François Maspero, Paris.
Lukács József (1979): Az istenek útjai. – Budapest, Kossuth.
Marett, R. R. (1927): Antropology. – London, Williams and Norgate Ltd.
Morgan, Lewis H. (1961): Az ősi társadalom. ford. Bónis György, Bodrogi Tibor. – Budapest, Gondolat
Ovidius Naso, P. (1975): Átváltozások. ford. Devecseri G. M. Helikon.
Ovidius Naso, P. (1986): Fasti. ford.: Gaál László. Helikon.
Pauszaniasz (1898): The Description of Greece. ford. J. G. Frazer. London.
Pecz Vilmos (1904): Ókori lexikon. – Budapest, Franklin-Társulat.
Pindarosz (1929a): Isztmoszi ódák. ford. Csengery János. – In Pindarosz Budapest, Globus Nyomdai Műintézet R T. MTA Classica Philologiai Bizottsága
Pindarosz (1929b): Olümpiai ódák. – In: Pindarosz, Budapest, Globus Nyomdai Műintézet R T. – MTA Classica Philologiai Bizottsága
Platón (1984a): Állam; A pamphüliai ér látomása. In: Platón összes művei I-III. ford.: Szabó Miklós. Európa, Budapest..
Platón (1984b): Törvények. – In: Platón összes művei I-III. Ford. Kövendi Dénes. Európa, Budapest..
Polgár Iván (1899): Aescylos Eumenidesze – Értekezés. Budapest.
Ritoók Zsigmond (l984): „A fiatal istenek győzelme.” – In: A görög kultúra aranykora, Budapest, Gondolat.
Röhl, K. L. (1986): Az amazónok lázadása. ford.: Szilágyi Tibor. – Budapest, Kossuth.
Szabó Árpád (é. n.): Mágia és vallás. – Budapest, Új könyvtár.
Sarkady János (1990): A monogám család kialakulása. – História, 12 (4):26-28.
Szophoklész (1979a): Aiasz. – In: Szophoklész drámái, ford. Kerényi Grácia Európa, Budapest..
Szophoklész (1979b): Élektra. – In: Szophoklész drámái, ford. Dececseri Gábor. Európa, Budapest.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
OTS articles are subject to the Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivates 4.0 International Licenses Copyright Terms.

