Kolozsvár/Cluj, a city of higher learning in the dual Monarchy
DOI:
https://doi.org/10.59531/ots.2025.3.1.261-316Keywords:
urbanisation, schooling, educational institutions, training of intellectuals, second university, educational inequalities, TransylvaniaAbstract
The study presents an overview of educational and socio-historical circumstances and conditions in which the decision was made to establish in Kolozsvár/Cluj the second Hungarian university. This was connected to the administrative function of the city as a regional capital, its political past, its overwhelmingly Magyar population and public image, the richness of its cultural institutions as well as the numerous local academic antecedents. Further on are studied the instances of higher learning founded in the wake the university, the upcoming movements and changes in the local field of advanced training, the position of the university in the given urban society and the dramatic consequences of the power transfer in 1918 : the temporary cessation of the Hungarian university in the city. The last sub-chapters deal with academic particularities of the Kolozsvár alma mater and the internal stratification of the intelligentsia in the city as compared to other major towns of Transylvania and Partium. In most contemporary fields of modernization and nation building connected to the accumulation of intellectual capital and elite training the role played by Kolozsvár/Cluj proved to be exceptional, often unique, as compared to other provincial towns.
References
A Kolozsvári magyar királyi Ferenc-József Tudomány-egyetem története és statisztikája, (1896). – Ajtay Ny., Kolozsvár.
Beluszky P. (1990): Polgárosodásunk törékeny váza. Városhálózatunk a századfordulón. – Tér és társadalom, 4(3-4): 14-53.
Berzeviczy A. (1894): Közművelődésünk és a harmadik egyetem. – Budapesti Hírlap Ny., Budapest.
Bisztray Gy. és mtsai. (szerk.) (1941): Erdély magyar egyeteme: az erdélyi egyetemi gondolat és a M. kir. Ferenc József Tudományegyetem története. – Athenaeum Ny., Kolozsvár.
Csató T. (2000): Szolgáltatások Magyarországon a 20. század első felében. – In: Angi J. és Barta J. (szerk.), Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 70. születésnapjára. Multiplex Média, Debrecen.
Csetri E. (2001): Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig. – In: Dáné T. és mtsai. (szerk.) Kolozsvár 1000 éve, Erdélyi Múzeum Egylet, Kolozsvár.
Draskóczy I., Varga J., Zsidi V. (szerk.) (2018): Universitas historia. Tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére. – Magyar Levéltárosok Egyesülete, Budapest.
Faragó J. (2001): A Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem sorsa. – In: Cholnoky Gy. (szerk.), Kárpát-medencei önismeret. Tanulmányok a régió kulturájáról és történelméről, Lucidus kiadó, Budapest.
Faragó J., Incze M., Katona Szabó I. (szerk.) (1996): „Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai” kiállítás és konferencia. Emlékkönyv. – Bolyai Egyetemért Alapítvány, Budapest.
Ferenczi Sz. (2010): Adatok a kolozsvári virilizmus történetéből (1872-1917): Erdélyi Múzeum, 2010 1-2, 17-29.
Gaál Gy. (2012): Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. – EME, Kolozsvár.
Gaál Gy. (2000): Zsidó és zsidó származású tanárok a kolozsvári egyetemen. – Múlt és jövő 11 (1): 89-101.
Gazda I. (összeáll.) (1997): Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. – Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba.
György A. (szerk.) (1886): Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. – Statisztikai Hivatal, Budapest.
Imre S. (1944): A Ferenc József Tudományegyetem a századforduló táján. – Ferenc József Tudományegyetem, Kolozsvár.
Karády V. (1997): Jews as Freemasons in Inter-War Transylvania and Voivodina. – In: Diamant. L. (ed.): The Past of Transylvanian Jewry. Special Issue of Studia Judaica, n°5, Cluj, Moshe Carmilly Institute for Hebrew and Jewish History.
Karády V. (2013): Kolozsvár, mint iskolaváros a Kárpát-medence elitképzési piacán (1872-1918). – In: Batiz E., Nagy L., Soós A. (szerk.), 140 éves a kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Cluj-Napoca.
Karády Viktor (2022): Az egyetem diáksága. in Marjanucz et al., 2022, 403-491.
Karády V., Kozma I. (2002): Név és nemzet. Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. – Osiris Budapest.
Karády V., Nagy P. T. (2004): Educational Inequalities and Denominations. Database for Western Slovakia, 1910, Vol. 2. – John Wesley Publisher, Budapest.
http://mek.oszk.hu/10900/10963/
Karády V., Nagy P. T. (eds.) (2009): Educational Inequalities and Denominations, 1910. Database for Transylvania, Vol. 3.. – John Wesley Publisher, Budapest.
http://mek.oszk.hu/10900/10944/
Kékes Szabó M. (1987): Adalékok a Kolozsvári Tudományegyetem alapításához és az Egyetem mellett működő Középiskolai tanárképző Intézet első éveinek történetéhez. – A. Univ. Szegediensis, sectio paed. et psych. 29: 35-49. http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11039
Kolozsvár sz. kir. város lakosai és lakásai az 1869-70-ki népszámlálás szerint. (1870) A Népszámlálási bizottság jelentése. – Gámán J. örökösei ny., Kolozsvár.
Kovács I. G., (szerk.) (2012): Diszkrimináció. Emancipáció – asszimiláció, diszkrimináció. Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára, 1848-1944. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. – ELTE Eötvös kiadó, Budapest.
Kovács I. G., Takács Á. (szerk.) (2014): Sárospatak erőterében. A tiszáninneni származású református egyetemi tanárok életrajzi adattára és életútleírása (Történeti elitkutatások). – ELTE, Budapest.
Láng L. (1883): Hazánk értelmi és anyagi fejlődése 1870-től 1880-ig. – MTA, Budapest.
Maizner J. (1890): A Kolozsvári Orvos-Sebészi Tanintézet történeti vázlata 1775-1890. – Ajtai K. Albert ny., Kolozsvár.
Mariska Z. (2022/A): Az alapítástól a névadásig. – In: Marjanucz és mtsai. A szegedi tudományegyetem és elődei története. II. rész. A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig, 1872-1921. Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged.
Mariska Z. (2022/B): Orvostudományi Kar. – In: Marjanucz és mtsai. A szegedi tudományegyetem és elődei története. II. rész. A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig, 1872-1921. Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged.
Marjanucz L. és mtsai. (szerk.) (2019): A kolozsvári/szegedi Ferencz József Tudományegyetem 1872-1940. Válogatott dokumentumok. –Kárpát-medence Intézet, Várpalota.
Márki S. (1922): A magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem története 1872-1922. – Városi ny., Szeged.
Mátrai E. (1871): A kolozsvári egyetem, mint kultúrai szükséglet. – Aigner, Pest. Stein ny., Kolozsvár.
Mészáros I. (1988): Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 996-1948. Általános képző középiskolák. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nagy A. (2015): A Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia sorsa és tanulóinak pályaválasztása a dualizmus kori Magyarországon. – Magiszter 13 5): 128-147.
Nagy A. (2017): Akadémia kontra szakiskola. A középfokú kereskedelmi akadémiák és tanulóik a dualizmus kori Magyarországon. – In: Sasfi Csaba, Ugrai János (szerk.). Iskola, művelődés, társadalom. Az oktatás, nevelés és művelődés társadalomtörténeti látószögei, szerk. Hajnal István kör, Budapest.
Nagy P. T. (2000): A húszas évek középiskola-politikájának kialakulása. – Századok, 134. (6): 1313–1334.
Németh I. (2005): Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században, Soproni Levéltár kiadványa.
Nyárády R. K. (2003): Erdély népesedéstörténete. – KSH Lvt, ELTE Román Fil. Tnsz., Budapest.
Offner, R. és Killyen. H. von (2012): A bécsi Orvos-Sebészeti József-Akadémia (Josephinum) magyarországi növendékei, 1775-1874. – ELTE Lvt., Budapest.
Osváth Zs. (2022): Diákegyesületek, diákjóléti intézmények a Kolozsvári egyetemen. – In: Marjanucz et al. 2022, 529-585.
Pál-Antal S. (2018): Jogakadémia Marosvásárhelyen. – In: Draskóczy et al. 379-390,
Palatinus J. (1944): Szabadkőművesek Magyarországon. – Könyv és lapkiadó, Budapest.
Pálfy Z. (2005): National Controversy in the Transylvanian Academia. The Cluj/Kolozsvár University in the First Half of the Twentieth Century. – Akadémiai kiadó, Budapest.
Pesti A. (szerk.) (1895): Magyarország orvosainak évkönyve és különleges czímtára. – Petőfi, Budapest.
Péter H. M. (1919): Gyógyszerészképzés a Ferenc József Tudományegyetemen 1872-1919 között. – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár.
Retegan, S. (1999): School attractiveness and social selectivity of secondary schooling in multi-ethnic Transylvania around 1850-1870. – In: Karády V. et al. (ed.). L’enseignement des élites en Europe Centrale (19e – 20e siècles). Ksiegarnia Akademicka, Kracow.
Russel K., Fekete E. és Hám A. (2009): A kolozsvári Kalazantinum története 1894-1916. – Piarista Rend Magyar Tartománya, Budapest.
Sántha E. (2010): A kolozsvári Marianum, rekrutáció és önreprezentáció (1911-1923) –Erdélyi Múzeum, 72 (1-2): 42-53.
Schach B. (1903): Kereskedelmi iskoláink múltja és jelene. –Lampel, Budapest.
Schack B. (1913): Das kommerzielle Bildungswesen in Ungarn. – Hölder, Wien.
Sipos G. (2022): Az Erdélyi Múzeum Egyesület és a kolozsvári egyetem kapcsolata. – In: Marjanucz et al. 2022, 611-625.
Somogyi J. (1942): Magyarország tehetségtérképe. – Stephaneum nyomda, Budapest.
Somogyi N. (2013): Recenzió : Kovács I. Gábor, Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok, Budapest 2011. – Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv, 8. 295-302.
Szász Z. (szerk.) (1986): Erdély története 1830-tól napjainkig, 3. kötet. – Akadémiai kiadó, Budapest, III.
Szász L. (2017): A Bécsi Protestáns Teológiai Fakultás magyar református hallgatói (1821-1918). – In: Sasfi Cs, Ugrai J. Sszerk.), Iskola, művelődés, társadalom, az oktatás, nevelés és művelődés társadalomtörténeti látószögei. Hajnal István Kör Budapest.
Szécsényi A. és Zsidi L. (szerk.) (2021): A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei története a kezdetektől 2020-ig. – Akadémiai Kiadó Budapest.
Szögi L. és Zsidi V. (szerk.) (1995): Tanulmányok a magyarországi közgazdasági felsőoktatás történetéből. – A Budapesti Közgazdasági Egyetem Levéltára, Budapest.
Szögi L. és Varga J. (1911): A Szegedi Tudományegyetem és elődei története, I. kötet. A Báthory egyetemtől a Kolozsvári Tudományegyetemig. – Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged.
Thirring G. (1912): A magyar városok statisztikai évkönyve. 1. évf. – Budapest.
Tompa A. (2022: Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben. – Jelenkor, Budapest.
Tóth Sz. (2022/a): Az egyetem, a város és Erdély kapcsolata. In: Majanucz et al.
Tóth Sz. (2022/b): Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi Kar. – In: Marjanucz et al.
Török B. Zs. (2008): The Ethnic Design of Scholarship. Learned Societies and State Intervention in 19th Century Transylvania. – In: Karady V., Cultural Dimensions of Elite Formation in Transylvania (1770-1950).
Vargha Gy. (szerk.) (1880): Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban. – Statisztikai Hivatal, Budapest.
Vincze G. (2006): A száműzött Egyetem. A Ferenc József Tudományegyetem sorsa Kolozsvártól Szegedig (1919-1921) – JATE Press, Szeged.
Vekov K. és Vincze G. (2022): Kolozsvári végjáték, Szegedre kerülés. – In Marjanucz et al.
Vörös Károly (1979): Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1817, Budapest, Akadémiai kiadó.
Zsidi V. (2006): Kereskedelmi akadémiák hallgatói a dualizmus korában 1891–1918. – Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
OTS articles are subject to the Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivates 4.0 International Licenses Copyright Terms.
