Relationship between regional inequalities and inequalities in school education
DOI:
https://doi.org/10.59531/ots.2023.1.2.139-168Keywords:
territorial inequalities, occupational inequalities, methodology, censuses, opinion pollsAbstract
The study proposes methodological solutions to three problems:
- How we explain the combinative effect of backwadness influenced by the jobs of parents and backwadness influenced by living place of parents.
- How to use opinion poll data (e.g. only in the thousands) that are too small for spatial differentiation, but still spatial in nature.
- Whether quantitative data can be used to statistically justify competing qualitative hypotheses.
One basic solution is to develop indicators and another is to make full use of the personal series elements of the census, i.e. the analysis of place of birth, previous place of residence, place of school attendance, combined with census data on children's school choices on the one hand and family socio-demographic data on the other. The settlement structure implies different types of disadvantage in primary school and secondary school. The school disadvantages of the primary school age population can be measured by analysing the situation of the small settlement and the situation within the small settlement. The school disadvantage of the secondary school population, on the other hand, can be explained by the difference between villages and towns. The data suggest that, just as the differences in opportunities between strata are increasing, so are the differences between municipalities - the increase in the urban advantage is unstoppable. At the same time, individual strategies - moving away from villages, for example - provide meaningful gains in opportunity.
References
Altschul, I. (2012): Linking Socioeconomic Status to the Academic Achievement of Mexican American Youth Through Parent Involvement. – Education. Journal of the Social Work and Research 3.(1):13–30. https://doi.org/10.5243/jsswr.2012.2
Andl Helga (2020): A kisiskolák és lehetőségeik. – Educatio® 29 (3):409-424.
Bácskai V., Nagy L. (1978): Piackörzetek a XIX. század eleji Magyarországon.
– Ethnographia 89 (2): 217-230. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.6
Blaskó Zsuzsa (2002): Kulturális reprodukció vagy kulturális mobilitás. – Szociológiai Szemle 12. (2):3-27.
Bourdieu, P. (1998): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. – In: Angelusz R. (ed.) A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum, Budapest.
Bradley, R., Corwyn, R. (2002): Socioeconomic Status and Child Development. – Annual Review of Psychology 53 (1):371-399.
https://doi.org/10.1146/annurev.psych.53.100901.135233
Csákó Mihály (2002): ...és a doktor úr gyereke? Adalékok egyes értelmiségi kategóriák gyerekeinek felsőfokú továbbtanulásához.– Educatio® 11(2):211-226.
Csákó Mihály (2012): Tantárgyak, osztályzatok és a családi háttér. – Educatio® 21(4): 535-547.
Csehné Papp Imola (2014): A munkaerő-piaci tájékozottság és az elvárások területi differenciái.– Educatio® 23(2):292-304.
Csizmadia Zoltán (2015): A kapcsolati tőke osztályszerkezeti aspektusai lokális metszetben. – Századvég 20. (78): 49-75.
DiMaggio, P. (1998): Kulturális tőke és iskolai siker. – In: Róbert P. (ed.) Társadalmi mobilitás. Új Mandátum, Budapest.
Elekes Gy. (2011): Roma integráció és iskolai mobilitás.– Educatio® 20(2): 253-257.
Engler Á., Márkus E. (2016) : A formális és nem formális felnőttkori tanulás térségi vetületei. – Educatio® 25(2):170-183.
Erdei G., Budinszki I., Tar I., Eperjesi T. (2014) : Felnőttképzés és vidékfejlesztés.– Educatio® 23(3): 403-414.
Erdei G. (2016) : A tanuló régió. – Educatio® 25(2): 291-293.
Erőss G. 2005 : Iskola a város szélén. Szegregáció és szimbolikus tér.– Educatio® 2005 14. évf. 1. sz. 208-211 o.
Fehérvári A., Szemerszki M. (2019) : Tanulási utak a közoktatásban és a felsőoktatásban. – Educatio® 28(4):645-658. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.1
Fehérvári A. (2007): A hátrányos helyzetű tanulókat oktató tanárok. Educatio® 16(1):125-129.
Fehérvári A. (2011): Szerkezeti átalakulások a közoktatásban. – Educatio® 2011 20. évf. 4. sz. 587-594 o.
Fehérvári A. (2013): Szakiskolások rekrutációja. – Educatio® 2013 22. évf. 4. sz. 516-528 o.
Forray R. K., Híves T. (2011): A középfokú szakképzés területi alkalmazkodása. – Educatio® 20(3):342-358.
Forray R. K., Híves Tamás (2013): Az iskolázottság térszerkezete, 2011 . – Educatio® 22(4):493-504.
Forray R. K. (2016): A művelődési városközpontoktól a tanuló közösségekig. – Educatio® 25(2): 210-219.
Forray R. K., Kozma T. (2011): Az iskola térben, időben. – Új Mandátum, Budapest.
Gál Z. (2016): Egyetem és a város. – Educatio® 25(2):220-233.
Garami E. (2014): Kistérségi jellemzők és az oktatás eredményessége. – Educatio® 23.(3): 424-437.
Harcsa I. (2018): Népszámlálási adatállományok hasznosíthatósága a társadalmi tagolódás és egyenlőtlenségek kutatásában. – Educatio® 27(4): 669-677. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.4.9
Hegedűs R. (2016): A LeaRn index és a tanulói teljesítmény területi összefüggése. – Educatio® 25(2): 268-277.
Híves T. (2005): A középfokú képzés szerkezetének változása Budapest, 1990-2003. – Educatio® 14(1): 165-170.
Híves T. (2006): A hátrányos helyzet az oktatás területi kutatásában. – Educatio® 15(1):169-174.
Híves T. (2016): Választások és lehetőségek - a középfokú továbbhaladás statisztikai elemzése. – Educatio® 25(1):111-120.
Horváth Á., Makó Á., Széll K. (2019): Karrierút-mintázatok a szakképzés után. – Educatio® 28(4):683-704. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.3
Horváth Gy. (szerk.) (1983): Dolgozatok a területfejlesztés tudományos megalapozásának köréből - MTA Dunántúli Tudományos Intézete Közlemények 30.
Horzsa G. (2014): Fejlesztők és fejlesztettek. – Educatio® 23(3):517-520.
Hörich B., Bazsalya B. (2020): Iskolák közötti egyenlőtlenségek alakulása . – Educatio® 29(3):425-448.
Hörich B. (2019): Tanulási utak a társadalmi háttér függvényében. – Educatio® 28(4):659-682. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.2
Hrubos I. (2005): Budapest - egyetemi város. – Educatio® 14(1):45-59.
Hrubos I.(2023): levél MSZT Oktatásszociológiai szakosztály digitális archivuma, 20230122
IPUMS. Harmonized international census data for social science and health research.
https://international.ipums.org/international/
Imre A. (2003): Kistelepülési iskolák eredményessége. – Iskolakultúra 13(1): 74–78.
Imre A. (2005): A nagyvárosi iskolák kihívásai. – Educatio® 14(1): 200-203.
Imre A. (2010): Tanulói és tanulási utak a 90-es években. – Educatio® 19(2):251-263.
Józsa K. (2000): Az iskola és a család hatása a tanulási motivációra. – Iskolakultúra 10. (8): 69-82.
Karády V. (2013): Iskolázottság, rétegződés és értelmiség: adalékok a kulturális tőke megoszlásának regionális dimenzióihoz Magyarországon a kései dualizmus korában. – Educatio® 22 (4): 469-492.
Karády V. (2005): Budapest iskolaváros a magyarországi képzési piacon 1944 előtt. – Educatio® 14(1):95-119.
Kiss T. (2012): Demográfiai körkép. – Educatio® 21(1): 24-48.
Koltói L., Harsányi G., Kovács D., Kövesdi A., Nagybányai-Nagy O., Nyitrai E., Simon G., Smohai M., Takács N., Takács Sz. (2020): Az iskolai szülői bevonódás iskolai szintű vizsgálata megyei és regionális szinten az országos kompetenciamérés 2017-es és 2018-as adatai alapján. – Psychologia Hungarica 7(4):222–258.
Kozma T. (2023): Levél. – MSZT Oktatásszociológiai szakosztály digitális archívuma, 20230123
Kozma T. (2002): Határokon innen, határokon túl. Regionális változások az oktatásügyben, 1990–2000. – Oktatáskutató Intézet. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
Kozma T. (2015): Mi lesz velük? Kisvárosok és középiskoláik. – Új Pedagógiai Szemle 65(1–2):23–29.
Kozma T. (2016): A tanulás térformáló ereje. – Educatio 25(2): 161–169.
Kozma T. és munkatársai (2015): Tanuló Régiók Magyarországon. Az elmélettől a gyakorlatig. – CHERD. Debrecen.
http://mek.oszk.hu/14100/14182/14182.pdf
Kozma T., Barta Á. (2005): Budapest oktatásfejlesztési koncepciója, 1985-2000. – Educatio® 14(1):3-21.
Kozma T. (2014): Vidékfejlesztés és oktatás. – Educatio® 23(3): 369-370.
Kristóf Luca (2011): A magyar elit iskolázottsága. – Educatio® 20(3): 442-446.
KSH (2016): Mikrocenzus 2016 – 4. Iskolázottsági adatok. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_4. pdf
Lakatos M. (2016): Képzettségek és foglalkozások megfeleltethetősége. – Educatio® 25 (1):84-99.
Lannert J. (2009): A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére. – In: Fazekas K., Köllő J., Varga J. (szerk.). Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Ecostat, Budapest.
Liskó I. (2006): A hátrányos helyzetű tanulók iskoláztatási esélyei. – Educatio® 15(1): 99-129.
Liskó I. (2006a): A szakiskolák presztízsvesztése. – Educatio® 15(2): 252-267.
Máté D. (2013): A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben ágazati megközelítésben. – Educatio® 22.(3): 424-432.
Mihályi P.: Mérlegen a rendszerváltás 25 éve Közgazdasági Szemle – 2014.július-augusztus
Molnár Gy., Csapó B. (2019) : A felsőoktatási tanulmányi alkalmasság értékelésére kidolgozott rendszer a Szegedi Tudományegyetemen: elméleti keretek és mérési eredmények . – Educatio® 28 (4): 705-717. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.4
Nagy B. (2013): Nemek Iskolázottsága a 2011-es népszámlálás adatai tükrében. – Educatio® 22(4): 505-515.
Nagy P. T. (2010): Egy ortodox zsidó közösség a helyi társadalomban. – Iskolakultúra 20 (7-8):84-94.
Nagy P. T. (2011): A tudományos továbbképzés Kádár-korszakbeli társadalomtörténetéhez. – Kultúra és közösség 4.2(11):23-34.
Nagy P. T. (2013): Az iskolázottság és az iskolázás: bevezetés a két megközelítés küönbözőségéhez. – Educatio® 22(4): 529-554.
Nagy P. T. (2014) : A tömegesedés évszázada: a történetszociológia új lehetőségei. – Educatio® 23 (2):216-238.
Nagy P. T. (2015): Vannak-e tanárok? – Educatio® 24(1):3-12. https://doi.org/10.3311/ope.121
Nagy P. T. (2017): Az iskolázottsági egyenlőtlenségek és a 18 év alatti népesség a 2011-2016-os időszakban. – Educatio® 26(4):540-556. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.4.3
Nagy P. T. (2022): 1944 elitjei – módszertani bevezető. – In: Virányi Péter: Út(elágazások : Magyarország 1944 – 1945 Budapest, Magyarország : MTA II. világháború története albizottság. pp. 478-510., 33 p.
Nagy P. T. (2021): Vallásosság - történet - szociológia. – Iskolakultúra, Szeged. https://doi.org/10.14232/IQKONYV.Nagy.2021
Nahalka I. (2022): Közoktatás-politika 2018-2022. – Educatio® 31(1):14-29. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.2
Németh B. (2016): A tanuló városok fejlesztésének globális és lokális perspektívái. – Educatio® 25(2):234-244.
Nyilas O. (2016): Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a felnőttképzés: esély az integrációra? . – Educatio® 25(3):451-458.
Pallay K. (2019): Nemzeti kisebbségi hallgatók tanulmányi eredményessége. – Educatio® 28 (4):810-818. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.11
Papp Z. A. (2021): Roma népesség és oktatástervezés. – Educatio® 30(2):242-259.
Patakfalvi-Czirják Á., Papp Z. A., Neumann E. (2018) : Az iskola nem sziget. Oktatási és társadalmi reziliencia multietnikus környezetben. – Educatio® 27(3):474-480. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.3.9
Péterfi P., Tőzsér A. (2020): A felsőoktatásban részt vevő hallgatók földrajzi mobilitása. – Educatio® 29(3):487-494. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.11
Polónyi I. (2006): A hazai szakképzés formálódása. – Educatio® 15(2):371-386.
Polónyi I. (2019): Vigaszág vagy királyi út. – Educatio® 28(4):767-782. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.8
Proity P. (2020): Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők a felsőoktatási felvételi eljárásban. – Educatio® 29(3):465-478.
Pusztai G. (2009): A társadalmi tőke és az iskolai pályafutás. –Új Mandátum Kiadó, Budapest.
Pusztai G., Kovács K., Hegedűs R. (2019): Lemorzsolódók tegnap, ma és holnap. – Educatio® 28(4):737-754. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.6
Pusztai G. (2005): Társadalmi háttér és iskolai pályafutás. – Educatio® 14(3):534-552.
Pusztai G. (2014) : Felekezeti oktatás új szerepekben. – Educatio® 23(1):50-66.
Radó P. (2000): Bevezetés az oktatáspolitikai elemzésbe: romák és az iskola. – Iskolakultúra 11(12):65–91.
Rechnitzer J. (2009): A felsőoktatás térszerkezetének változása és kapcsolata a regionális szerkezettel. – Educatio® 18(1):50-63.
Reinhardtné Barkóczy E. (2012): Kistérségi társulások a közoktatásban. – Iskolakultúra 22(6):96-112.
Róbert P.(2000): Bővülő felsőoktatás: ki jut be? – Educatio 9(1):79-94).
Stark, R., Bainbridge, W.B. (1985): The future of religion : secularization, revival and cult formation. – University of California Press, Berkeley. https://doi.org/10.1525/9780520341340
Süi-Zakar I., Lenkey G. (2014): A vidék, mint földrajzi periféria és az oktatás, mint kitörési pont . – Educatio® 23(3):371-383.
Székelyi M., Solymosi Zs. (1994): Vállalkozói vagy alkalmazotti mentalitás. – Szociológiai Szemle 3(4):43-60.
Széll K., Tóth G. Cs. (2021): Az oktatási részvétel előrejelzése. Demográfiai folyamatok és oktatáspolitikai beavatkozások. – Educatio® 30(2):206-225. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.2.3
Szemerszki M. (2018): Lemorzsolódási adatok és módszertani megfontolások. – In: Pusztai G., Szigeti F. (eds.): Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Szemerszki M. (2006) : Hallgatók a tömegesedés időszakában . – Educatio 15(4):736-752.
Társadalmi rétegződés Magyarországon (2007): elméletek és eredmények: Kapitány Balázs beszélgetése Karácsony Gergellyel, Kovách Imrével és Róbert Péterrel. – Századvég 12 (44): 165-192.
Teperics Károly ; Dorogi Zoltán 2014 : Az egyetemek gazdasági és regionális hatásai . – Educatio®2014 23. évf. 3. sz. 451-461 o.
Teperics Károly ; Szilágyiné Czimre Klára ; Márton Sándor 2016 : A tanuló városok és régiók terüeti megjelenése és társadalmi-gazdasági mutatókkal való kapcsolata Magyarországon . – Educatio®2016 25. évf. 2. sz. 245-259 o.
Tőkés T. (2014): Helyi akciók és vidékfejlesztés. – Educatio® 23(3):520-523.
Török B. (2005): Óvodák és szülők. – Educatio® 14(4):787-804.
Trócsányi A., Pirisi G., Makkai B. (2014): A szellemi tőke szerepe a várossá nyilvánításokban . – Educatio® 23(3)438-450.
Ugrai J. (2022): Protestáns kultúrrégiók a 19. század első felében. Az akadémiai csúcselit kollektív biográfiai elemzésének néhány társadalom földrajzi tanulsága. – Tér és társadalom 36(1):40-58., 19. https://doi.org/10.17649/TET.36.1.3381
White K. R. (1982): The Relation between Socioeconomic Status and Academic Achievement. – Psychological Bulletin 91(3):461–481.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Az OTS cikkeire a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivates 4.0 International Licenses Copyright Terms szabályozása érvényes.
