László Ravasz and the Reformed Church in the jewish rescue
DOI:
https://doi.org/10.59531/ots.2023.1.2.1-63Keywords:
Miklós Horthy, József Éliás, Good Shepherd Subcommittee, anti-Jewish actsAbstract
The article is based on a comprehensive critique of Erzsébet Horvath’s 2014 study, which provides a model case study of all the peculiarities of Reformed Church historiography and memory politics related to Laszlo Ravasz. I will present earlier statements of Ravasz during and after anti-Jewish measures, during the Holocaust, and after 1945, as well as the opinions of renowned experts of the time and the literature on Ravasz, which I will use to refute the fossilized claims of the Reformed Church's memory politics. The overall assessment of Ravasz's role in saving Jews and his anti-Semitic ideas could be entirely positive because, between 1990 and 2021, because reformed Church publicists serving the Ravasz cult published more articles than historians researching the period.
The first part describes the relationship of Ravasz and the Reformed Church to Judaism, and Ravasz's approaches towards Horthy; and in relation to all this, Ravasz's self-evaluation. The second part describes the penitential steps of the Reformed Church, calling as a witness József Éliás, the director-minister of the Good Shepherd Subcommittee, and deals with the withdrawal of repentance and the confirmation of the previous declaration; in a theological analysis of these, he concludes that the revocation of repentance based on the previous one is not legitimate. Therefore, in the context of the historical and psychological entrenchment of the Holocaust, he argues that the salvation of humanity should not be overemphasized as a means of concealing the atrocities of the Shoah. We must strive to avoid a repetition of the mindset of 1938-1945 and the events that resulted from it.
References
Ady E. (1916): Az én kálvinistaságom. – Nyugat 9(6): 378-379.
Benczel B. (1946): Beszéljünk őszintén. – Egyenlőség 1(23):3
Bereczky A. (1945): A magyar protestantizmus a zsidóüldözés ellen. – Református Traktátus Vállalat, Budapest.
Bereczky A. (1916): Elöljáró sorok némi magyarázatként – In: Országos Református Szabad Tanács. Határozatai, deklarációi, kérelmei és az ott elhangzott közérdekű beszédek – Sylvester Ny., Budapest.
Bibó I. (1986): Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. – In: Válogatott művei. 2. kötet. Magvető Kiadó, Budapest.
Bolyki J, Ladányi S. (1987): A református egyház. – In: A magyar protestantizmus 1918-1948. (szerk. Lendvai Ferenc Kossuth Könyvkiadó, Budapest
Bölöny J, Hubai L. (2004): Magyarország kormányai, 1848-2004. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Braham, Randolph L. (2000): Magyarország keresztény egyházai és a holokauszt. – Múlt és Jövő 11(3-4): 43-60.
Braham, Randolph L. (1997): A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon. – Belvárosi Kvk., Budapest.
Dombrovszky Á. (1990): Talán kulcs Raoul Wallenberg tragédiájának megértéséhez…” Éliás József ny. református lelkész visszaemlékezése, interjú. Szerk. Dr. Komoróczy Géza. – MTA Judaisztikai Kutatócsoport Értesítő 2. szám 1990. február.
A Dunamelléki Református Egyházkerület tanácsának 1945. április 10-én tartott ülése. 5. jkvsz. A református egyház vezetőinek magatartásáról és intézkedéseiről összeállított jelentés. A Dunamelléki Református Egyházkerület tanácsülési jegyzőkönyvei. – A Ráday Gyűjtemény Évkönyve A/1a 1944–1947. 24. cs. 6.
Az egyház bűnt vall Isten előtt. A Zsinati Tanács nyilatkozata (1946). – Élet és Jövő 13 (11):1.
Éliás J. (1988?): Mozaikok a Jó Pásztor szolgálatról. – [kazettára mondott visszaemlékezés gépelt leiratának másolata a szerző birtokában, 3,2 szerzői ív].
Éliás J. (1988): A gyökerekig ásva le. Négy tanulmány a közös Izrael-ügyről. – Maecenatura Hungarica, Bad Salzig.
Éliás J. (1988): Lehulló álarcok. Csupasz szándékok, tettetett vakságok, süketségek: válasz annak, aki a történeti megvilágítás pózával a sötétséget szolgálja, mert még mindig és mindenek ellenére szolgálhatja. – Magánkiadás, Debrecen-Nagyerdő.
Feitl I. (szerk.) (1995): Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944-1945. – Politikatörténeti Alapítvány, Budapest.
Fekete Zs. (2012): A fénylátó. – Parókia. Dunamelléki Református Egyházkerület honlapja. https://www.parokia.hu/v/a-fenylato/ Letöltés: 2021.05.10.
Fenyő M. (1946): Az elsodort ország. Naplójegyzetek 1944-1945-ből. – Révai Kiadó, Budapest.
Fenyő M. (1946): Levél Ravasz László védőbeszédéről. – Haladás 2(1): 3–4.
Fisch Henrik (1947): Keresztény egyházfők felsőházi beszédei a zsidókérdésben. 1938-ban az I. és 1939-ben, a II. zsidótörvény kapcsán. – Szerzői kiadás, Budapest.
Hatos P. (2004): Ravasz László és a magyar református egyház holokauszttal kapcsolatos 1945 utáni állásfoglalásai. – Protestáns Szemle 52(4): 211-225.
Hatos P. (2012): „Ravaszról azt hallom, szabadkőműves, jó lesz vigyázni!” Református püspökválasztás a Dunamelléken 1921-ben. – Kommentár 2012(3):49-65.
Hatos P. (2008): Ravasz László emlékezete. – Kommentár 2008(6): 119-121.
Hatos P. (2016): Szabadkőművesből református püspök. Ravasz László élete. – Jaffa Kiadó, Budapest.
Hevesi E. (1946): A magyar reformátusság részvétének kifejezése mellett bocsánatot kér a magyar zsidóságtól. – Képes Figyelő, augusztus 31.
Horváth E. (2012): Aki ment, maga is megmenekül c. előadása a Raoul Wallenberg születésének századik évfordulója alkalmából, a kormány által Wallenberg-évnek nyilvánított 2012. év augusztus 30-án. Az embermentőkre emlékeztek.
Horváth E. (2007): Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben. – Protestáns Téka 2(6):30-40.
Horváth E. (2014): Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben. – Vigilia 79(3):188-196.
Hunyady A. (interjút készítette) (2004): Holokauszt és holokausztoktatás. Interjú Dr. Kovács Mónikával, a Hannah Aremdt Egyesület elnökével. – Világosság 45(5): 8-92.
Jakab A. (1989): Az Országos Református Szabad Tanács. – Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 1989(24):141-53.
K. Farkas C. (1999): Zsidótörvények - egy egyházi ember szemével. – In: Fazekas Cs. (szerk): Fiatal egyháztörténészek írásai. Miskolci Egyetem BTK Újkori Magyar Történeti tanszék, Miskolc
Karsai L., Molnár J. (1994): Az Endre-Baky-Jaross per. – Cserépfalvi Kiadó, Budapest.
Karsai L. (vál.) (1992): Kirekesztők. Antiszemita írások, 1881-1992. – Aura Kiadó, Budapest.
Karsai L. (2008): Fajvédők és csendestársak. 70 éve fogadták el az első zsidótörvényt. – Hetek Online. Július 2.
https://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200806/fajvedok_es_csendestarsak
Kertész G. (2013): [részlet a beszédéből]. – Sófár 13 (3):11. http://sofar-ujsag.hu/wp-content/uploads/2013/02/XIII-3.pdf
Ki kicsoda? A holokauszt Magyarországon. –
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?type=portrait
Kis Gy. (1987): Megjelölve Krisztus keresztjével és Dávid csillagával. – Szerzői kiadás, Budapest.
Kiss R. (2006): „Hitvallók.” Adalékok egy protestáns ügyhöz 1961-ből. – ATF Szemle (1): 50-64.
Kiss R. (2003): A diktatúrák szorításában. Ravasz László egyházpolitikai útkeresése a második világháborút követő esztendőkben, 1945-1948. – Századvég 8(3):39-68.
Kiss R. (2006): Ravasz László püspöki működése. – In: Kósa László (szerk.) Reformátusok Budapesten. 2. köt. Argumentum, Budapest.
Komoróczy G. (szerk.) (1995): A zsidó Budapest. – Városháza, MTA Judaisztikai Kutató Csoport, Budapest.
Komoróczy G. (2012): A zsidók története Magyarországon. 2. kötet. 1849-től a jelenkorig. – Kalligram, Pozsony.
Kósa L. (szerk.) (2008): Konferenciakötet a Dunamelléki Református Egyházkerület 2007. szeptember 29-i emléküléséről, Ravasz László születésének 125. évfordulóján. – Dunamelléki Református Egyházkerület, Budapest.
Kozák P.: Ravasz László.
https://nevpont.hu/palyakep/ravasz-laszlo-cb939 Letöltés: 2021.05.10.
Körmendi F. (2011): Júniusi hétköznap. – Napvilág Kiadó, Budapest.
Ladányi S. (1999): A magyar protestantizmus az ellenállásban. – Reformátusok Lapja 43 (46):1., 5.
Ladányi S. (2005): A magyarországi református egyház magatartása a zsidókérdésben a második világháború alatt. – In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve XI. p. 239-245.
Levi, P. (1990): Akik odavesztek és akik megmenekültek. – Európa, Budapest.
Magyar Katolikus Püspöki konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (1994): Közös nyilatkozat a Holocaust ötvenedik évfordulója alkalmából. http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=308
Magyarországi Református Egyház (2007): Zsinati Határozat. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának a zsidósággal való kapcsolatáról szóló, 1990. június 12-én elfogadott nyilatkozatának megerősítése
Majsai T. (1995): Bíborosok és püspökök a zsidómentés barikádharcában. – Budapesti Negyed 3(2): 169-180.
Majsai T. (1995): A magyarországi református egyház és a Holocaust. A nyilvános tiltakozás története. – Világosság 36(5): 50-80.
Majsai T.(?): Szempontok a Soá 1945 utáni evangélikus és református egyházi recepciójához. In: magyarpaxromana.hu.
https://www.magyarpaxromana.hu/kiadvanyok/soa/majsai.htm
Miklya Luzsányi M. (2014): Hogy véget érjen a sötétség. Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről. – Vigilia 79(3):197-201.
Miskolczy A. (2012): “…igen, de…” 2. rész. Antiszemitizmus és történetírás Hunniában II. – 2000. Irodalmi és Társadalmi havi lap 2012(10): [online] http://ketezer.hu/2012/10/igen-de-ii-resz/
Monori Á. (2004): A szembenézés kudarca. A Haladás „holokauszt-vitája” 1946-ban. Beszélő 9(7): július-augusztus [online]
http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-szembenezes-kudarca#2004-f07-10_to_1
MTI jelentés (1994): Megemlékezés a holocaustról. – Népszabadság 52 (154) 1 és 4.
Nagy A. M. (1995): Örök szövetség – Válogatott tanulmányok a zsidóság és a kereszténység kapcsolatának témaköréből. – Kálvin Kiadó, Budapest.
Nagy E. (közzéteszi)(2005): A Dunamelléki Református Egyházkerület tanácsának 1944-45. évi tanácsülési jegyzőkönyvei. – In: A Ráday Gyűjtemény évkönyve XI. p. 246-342.
Nagy V. R. (2011): Teológia és antiszemitizmus Krisztus megfeszítésétől a 20. századig. Az amillennizmus és hatása a magyarországi egyházi képviselők parlamenti hozzászólásaira (1840-1941). – Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest.
Országos Református Szabad Tanács (1946): Országos Református Szabad Tanács. Nyíregyháza, 1946. augusztus 14-17. – határozatai, deklarációi, kérelmei és az ott elhangzott közérdekű beszédek. –[Sylvester Nyomda, Budapest.
Papp L. T. (2001): Retusált történelem – a FIDESZ-kormány historizáló szemléletéről. – Élet és Irodalom 45(1): 3.
Pelle J. (2001): A katolikus egyház és a zsidótörvények 1939-tól a német megszállásig. – Vigilia 66(1):13-24.
Rátkai K. (1946): A kálvinizmus örök. – Haladás, 1946 (2):2
Ravasz L. (1941): Isten rostájában. – Franklin Társulat, Budapest.
Ravasz L. (1945): Az erkölcsi kár, mely ezt a nemzetet érte. – Élet és Jövő 12 (48?): 1.
Ravasz L. (1988): Válogatott írások, 1945-1968. – EPMSZ, Bern
Ravasz L. (1992): Emlékezéseim. – MRE Sajtóosztálya, Budapest.
Révész I. (1947): A közösségi bűnbánatról. – Megújhodás 2(4): 1.
Sebők János A titkos alku – Zsidókat a függetlenségért – A Horthy-mítosz és a holokauszt, Szerzői kiadás, Budapest 2004.
Sindelyes D. (2012): A magyar református Wallenberg. – In:
reformatus.hu.
http://reformatus.hu/mutat/soos-geza-a-magyar-reformatus-wallenberg/
Somogyi Cs. (2021): Református embermentők. – Parókia portál 2021. április 16. https://www.parokia.hu/v/reformatus-embermentok/
Szebeni O. (2013): Igazolási eljárás 1946-1948. – In: Rajki Z., Heinz D., Simon E. (szerk.): Szabadegyházak, vallási kisebbségek és diktatúrák Európában a 20. században. Gondolat Kiadó, Budapest.
Szenes S. (1986): Befejezetlen múlt. – Szerzői magánkiadás, Budapest.
Szentesi Zöldi L. (2011): Egy kultusz margójára. – Magyar Hírlap Online. http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/egy_kultusz_margojara.html
Tarján G. (1984): „Ezer bűnnel megterhelve”. A református egyház és a zsidó kérdés. – Új Forrás 16(1):65-72.
Tatai I. (2010): Az Egyház és Izrael. Korrelációs modellkeresés a posztholokauszt-teológiában. Doktori disszertáció. – Harmat K., Kálvin K., Budapest.
Ungváry K. (2012): Rasszista, de rendes. – Magyar Narancs.
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/rasszista-de-rendes-81760
Ungváry K. (2013): A Horthy rendszer mérlege – Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon – Jelenkor Kiadó, OSZK, Pécs, Budapest.
Vincze G. (2009): „A rendőrségi és népbírósági eljárások… egyre több lelkészi személyre terjednek ki”. Egyházi személyek elleni hatósági eljárások a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében (1945-1948). – Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Historica 12. 347-367.
Vörös G. (2011): „A palotában lévő kapcsolatunk jelentette…” Mindszenty József megfigyelése, 1945–1948. – Betekintő 3. szám. www.betekinto.hu/2011_3_voros
Alexander B. (et al.)(nyilatk.) (1917): A zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik Század körkérdése. – A Társadalomtudományi Társaság Kiadása, Budapest. http://www.fszek.hu/mtda/_Zsidokerdes.pdf
Zsinagóga és az Egyház (1993). – Ökumenikus Tanulmányi Füzetek, 5. szám. Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Az OTS cikkeire a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivates 4.0 International Licenses Copyright Terms szabályozása érvényes.
