Kolozsvár iskolaváros a dualista korban (Társadalomtörténeti helyzetmeghatározás)
DOI:
https://doi.org/10.59531/ots.2025.3.1.261-316Kulcsszavak:
urbanizáció, iskoláztatás, oktatási intézmények, értelmiségképzés, második egyetem, oktatási egyenlőtlenség, ErdélyAbsztrakt
A tanulmány részletesen áttekinti azokat az objektív művelődés- és társadalomtörténeti adottságokat, melyek eldöntötték, hogy az ország második egyeteme Kolozsváron épüljön fel. Ezek összefüggtek a város adminisztratív regionális főváros jellegével, politikai múltjával, túlnyomóan magyar lakosságával és nimbuszával, a helyi művelődési intézmények gazdagságával, valamint a felsőoktatás ottani előzményeivel. Részletes bemutatásra kerülnek az egyetemalapítást követően születő jelentősebb képzőhelyek, művelődési mozgalmak és iskolatörténeti változások, az egyetem helyzete a helyi társadalomban és az 1918-as hatalomváltás drámai hatásai: a magyar egyetem átmeneti megszünése. Az utolsó alfejezetek az új egyetem akadémiai sajátosságait és a kolozsvári értelmiség szerkezetét tárgyalják összehasonlítva a nagyrégió (Erdély és Partium) nagyvárosaival. A korabeli modernizáció és a nemzetépítés legtöbb szellemi tőkegyűjtéssel és elitképzéssel kapcsolatos területén Kolozsvár kiemelt, sokszor egyedülálló szerepet játszott az ország vidéki városai között.
Hivatkozások
A Kolozsvári magyar királyi Ferenc-József Tudomány-egyetem története és statisztikája, (1896). – Ajtay Ny., Kolozsvár.
Beluszky P. (1990): Polgárosodásunk törékeny váza. Városhálózatunk a századfordulón. – Tér és társadalom, 4(3-4): 14-53.
Berzeviczy A. (1894): Közművelődésünk és a harmadik egyetem. – Budapesti Hírlap Ny., Budapest.
Bisztray Gy. és mtsai. (szerk.) (1941): Erdély magyar egyeteme: az erdélyi egyetemi gondolat és a M. kir. Ferenc József Tudományegyetem története. – Athenaeum Ny., Kolozsvár.
Csató T. (2000): Szolgáltatások Magyarországon a 20. század első felében. – In: Angi J. és Barta J. (szerk.), Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 70. születésnapjára. Multiplex Média, Debrecen.
Csetri E. (2001): Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig. – In: Dáné T. és mtsai. (szerk.) Kolozsvár 1000 éve, Erdélyi Múzeum Egylet, Kolozsvár.
Draskóczy I., Varga J., Zsidi V. (szerk.) (2018): Universitas historia. Tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére. – Magyar Levéltárosok Egyesülete, Budapest.
Faragó J. (2001): A Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem sorsa. – In: Cholnoky Gy. (szerk.), Kárpát-medencei önismeret. Tanulmányok a régió kulturájáról és történelméről, Lucidus kiadó, Budapest.
Faragó J., Incze M., Katona Szabó I. (szerk.) (1996): „Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai” kiállítás és konferencia. Emlékkönyv. – Bolyai Egyetemért Alapítvány, Budapest.
Ferenczi Sz. (2010): Adatok a kolozsvári virilizmus történetéből (1872-1917): Erdélyi Múzeum, 2010 1-2, 17-29.
Gaál Gy. (2012): Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. – EME, Kolozsvár.
Gaál Gy. (2000): Zsidó és zsidó származású tanárok a kolozsvári egyetemen. – Múlt és jövő 11 (1): 89-101.
Gazda I. (összeáll.) (1997): Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. – Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba.
György A. (szerk.) (1886): Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. – Statisztikai Hivatal, Budapest.
Imre S. (1944): A Ferenc József Tudományegyetem a századforduló táján. – Ferenc József Tudományegyetem, Kolozsvár.
Karády V. (1997): Jews as Freemasons in Inter-War Transylvania and Voivodina. – In: Diamant. L. (ed.): The Past of Transylvanian Jewry. Special Issue of Studia Judaica, n°5, Cluj, Moshe Carmilly Institute for Hebrew and Jewish History.
Karády V. (2013): Kolozsvár, mint iskolaváros a Kárpát-medence elitképzési piacán (1872-1918). – In: Batiz E., Nagy L., Soós A. (szerk.), 140 éves a kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Cluj-Napoca.
Karády Viktor (2022): Az egyetem diáksága. in Marjanucz et al., 2022, 403-491.
Karády V., Kozma I. (2002): Név és nemzet. Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. – Osiris Budapest.
Karády V., Nagy P. T. (2004): Educational Inequalities and Denominations. Database for Western Slovakia, 1910, Vol. 2. – John Wesley Publisher, Budapest.
http://mek.oszk.hu/10900/10963/
Karády V., Nagy P. T. (eds.) (2009): Educational Inequalities and Denominations, 1910. Database for Transylvania, Vol. 3.. – John Wesley Publisher, Budapest.
http://mek.oszk.hu/10900/10944/
Kékes Szabó M. (1987): Adalékok a Kolozsvári Tudományegyetem alapításához és az Egyetem mellett működő Középiskolai tanárképző Intézet első éveinek történetéhez. – A. Univ. Szegediensis, sectio paed. et psych. 29: 35-49. http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11039
Kolozsvár sz. kir. város lakosai és lakásai az 1869-70-ki népszámlálás szerint. (1870) A Népszámlálási bizottság jelentése. – Gámán J. örökösei ny., Kolozsvár.
Kovács I. G., (szerk.) (2012): Diszkrimináció. Emancipáció – asszimiláció, diszkrimináció. Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára, 1848-1944. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. – ELTE Eötvös kiadó, Budapest.
Kovács I. G., Takács Á. (szerk.) (2014): Sárospatak erőterében. A tiszáninneni származású református egyetemi tanárok életrajzi adattára és életútleírása (Történeti elitkutatások). – ELTE, Budapest.
Láng L. (1883): Hazánk értelmi és anyagi fejlődése 1870-től 1880-ig. – MTA, Budapest.
Maizner J. (1890): A Kolozsvári Orvos-Sebészi Tanintézet történeti vázlata 1775-1890. – Ajtai K. Albert ny., Kolozsvár.
Mariska Z. (2022/A): Az alapítástól a névadásig. – In: Marjanucz és mtsai. A szegedi tudományegyetem és elődei története. II. rész. A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig, 1872-1921. Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged.
Mariska Z. (2022/B): Orvostudományi Kar. – In: Marjanucz és mtsai. A szegedi tudományegyetem és elődei története. II. rész. A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig, 1872-1921. Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged.
Marjanucz L. és mtsai. (szerk.) (2019): A kolozsvári/szegedi Ferencz József Tudományegyetem 1872-1940. Válogatott dokumentumok. –Kárpát-medence Intézet, Várpalota.
Márki S. (1922): A magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem története 1872-1922. – Városi ny., Szeged.
Mátrai E. (1871): A kolozsvári egyetem, mint kultúrai szükséglet. – Aigner, Pest. Stein ny., Kolozsvár.
Mészáros I. (1988): Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 996-1948. Általános képző középiskolák. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nagy A. (2015): A Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia sorsa és tanulóinak pályaválasztása a dualizmus kori Magyarországon. – Magiszter 13 5): 128-147.
Nagy A. (2017): Akadémia kontra szakiskola. A középfokú kereskedelmi akadémiák és tanulóik a dualizmus kori Magyarországon. – In: Sasfi Csaba, Ugrai János (szerk.). Iskola, művelődés, társadalom. Az oktatás, nevelés és művelődés társadalomtörténeti látószögei, szerk. Hajnal István kör, Budapest.
Nagy P. T. (2000): A húszas évek középiskola-politikájának kialakulása. – Századok, 134. (6): 1313–1334.
Németh I. (2005): Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században, Soproni Levéltár kiadványa.
Nyárády R. K. (2003): Erdély népesedéstörténete. – KSH Lvt, ELTE Román Fil. Tnsz., Budapest.
Offner, R. és Killyen. H. von (2012): A bécsi Orvos-Sebészeti József-Akadémia (Josephinum) magyarországi növendékei, 1775-1874. – ELTE Lvt., Budapest.
Osváth Zs. (2022): Diákegyesületek, diákjóléti intézmények a Kolozsvári egyetemen. – In: Marjanucz et al. 2022, 529-585.
Pál-Antal S. (2018): Jogakadémia Marosvásárhelyen. – In: Draskóczy et al. 379-390,
Palatinus J. (1944): Szabadkőművesek Magyarországon. – Könyv és lapkiadó, Budapest.
Pálfy Z. (2005): National Controversy in the Transylvanian Academia. The Cluj/Kolozsvár University in the First Half of the Twentieth Century. – Akadémiai kiadó, Budapest.
Pesti A. (szerk.) (1895): Magyarország orvosainak évkönyve és különleges czímtára. – Petőfi, Budapest.
Péter H. M. (1919): Gyógyszerészképzés a Ferenc József Tudományegyetemen 1872-1919 között. – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár.
Retegan, S. (1999): School attractiveness and social selectivity of secondary schooling in multi-ethnic Transylvania around 1850-1870. – In: Karády V. et al. (ed.). L’enseignement des élites en Europe Centrale (19e – 20e siècles). Ksiegarnia Akademicka, Kracow.
Russel K., Fekete E. és Hám A. (2009): A kolozsvári Kalazantinum története 1894-1916. – Piarista Rend Magyar Tartománya, Budapest.
Sántha E. (2010): A kolozsvári Marianum, rekrutáció és önreprezentáció (1911-1923) –Erdélyi Múzeum, 72 (1-2): 42-53.
Schach B. (1903): Kereskedelmi iskoláink múltja és jelene. –Lampel, Budapest.
Schack B. (1913): Das kommerzielle Bildungswesen in Ungarn. – Hölder, Wien.
Sipos G. (2022): Az Erdélyi Múzeum Egyesület és a kolozsvári egyetem kapcsolata. – In: Marjanucz et al. 2022, 611-625.
Somogyi J. (1942): Magyarország tehetségtérképe. – Stephaneum nyomda, Budapest.
Somogyi N. (2013): Recenzió : Kovács I. Gábor, Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok, Budapest 2011. – Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv, 8. 295-302.
Szász Z. (szerk.) (1986): Erdély története 1830-tól napjainkig, 3. kötet. – Akadémiai kiadó, Budapest, III.
Szász L. (2017): A Bécsi Protestáns Teológiai Fakultás magyar református hallgatói (1821-1918). – In: Sasfi Cs, Ugrai J. Sszerk.), Iskola, művelődés, társadalom, az oktatás, nevelés és művelődés társadalomtörténeti látószögei. Hajnal István Kör Budapest.
Szécsényi A. és Zsidi L. (szerk.) (2021): A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei története a kezdetektől 2020-ig. – Akadémiai Kiadó Budapest.
Szögi L. és Zsidi V. (szerk.) (1995): Tanulmányok a magyarországi közgazdasági felsőoktatás történetéből. – A Budapesti Közgazdasági Egyetem Levéltára, Budapest.
Szögi L. és Varga J. (1911): A Szegedi Tudományegyetem és elődei története, I. kötet. A Báthory egyetemtől a Kolozsvári Tudományegyetemig. – Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged.
Thirring G. (1912): A magyar városok statisztikai évkönyve. 1. évf. – Budapest.
Tompa A. (2022: Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben. – Jelenkor, Budapest.
Tóth Sz. (2022/a): Az egyetem, a város és Erdély kapcsolata. In: Majanucz et al.
Tóth Sz. (2022/b): Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi Kar. – In: Marjanucz et al.
Török B. Zs. (2008): The Ethnic Design of Scholarship. Learned Societies and State Intervention in 19th Century Transylvania. – In: Karady V., Cultural Dimensions of Elite Formation in Transylvania (1770-1950).
Vargha Gy. (szerk.) (1880): Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban. – Statisztikai Hivatal, Budapest.
Vincze G. (2006): A száműzött Egyetem. A Ferenc József Tudományegyetem sorsa Kolozsvártól Szegedig (1919-1921) – JATE Press, Szeged.
Vekov K. és Vincze G. (2022): Kolozsvári végjáték, Szegedre kerülés. – In Marjanucz et al.
Vörös Károly (1979): Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1817, Budapest, Akadémiai kiadó.
Zsidi V. (2006): Kereskedelmi akadémiák hallgatói a dualizmus korában 1891–1918. – Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Az OTS cikkeire a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivates 4.0 International Licenses Copyright Terms szabályozása érvényes.
