A területi egyenlőtlenségek és az iskolázási egyenlőtlenségek kapcsolata
DOI:
https://doi.org/10.59531/ots.2023.1.2.139-168Kulcsszavak:
területi egyenlőtlenségek, foglalkozási egyenlőtlenségek, módszertan, népszámlálások, közvélemény-kutatásokAbsztrakt
A tanulmány három probléma megoldására tesz módszertani javaslatot.
- Hogyan lehet bemutatni együttesen a társadalom foglalkozási szerkezete és térszerkezete által okozott hátrányokat?
- Hogyan lehet a területi differenciációhoz túl kicsi, pl. csak ezres nagyságrendű közvélemény kutatási adatokat) mégiscsak területi jelleggel használni
- Lehetséges-e a kvantitatív adatokat (mintegy kvalitatív megfigyeléseknek megfelelő proxiként) versengő kvalitatív hipotézisek statisztikai igazolására használni.
Az egyik alapvető megoldás indikátorok kialakítása a másik pedig a népszámlálás személysoros elemeinek maradéktalan kihasználása, azaz a születési hely, a korábbi lakóhely, az iskolába járás helye elemzése - kombinálva egyfelől a gyerekek iskolaválasztására vonatkozó népszámlálási adatokkal, másfelől a család szociodemográfiai adataival. A településszerkezetből más jellegű általános iskolai és más jellegű középiskolai hátrányok következnek. Az általános iskoláskorú népesség iskolai hátrányait a kistelepülés helyzetének és a kistelepülésen belüli helyzetnek az elemzésével mérhetjük. A középiskolás korú népesség iskolai hátrányait viszont a falvak és a városok közötti különbséggel magyarázhatjuk. Az adatok arra utalnak, hogy akárcsak a rétegek közötti esélykülönbségek, úgy a települések közötti esélykülönbségek is nőnek – a városok esélyelőnyének növekedése megállíthatatlan. Ugyanakkor az az individuális stratégiák – például a falvakból való elköltözés, érdemi esélyjavulást biztosít.
Hivatkozások
Altschul, I. (2012): Linking Socioeconomic Status to the Academic Achievement of Mexican American Youth Through Parent Involvement. – Education. Journal of the Social Work and Research 3.(1):13–30. https://doi.org/10.5243/jsswr.2012.2
Andl Helga (2020): A kisiskolák és lehetőségeik. – Educatio® 29 (3):409-424.
Bácskai V., Nagy L. (1978): Piackörzetek a XIX. század eleji Magyarországon.
– Ethnographia 89 (2): 217-230. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.6
Blaskó Zsuzsa (2002): Kulturális reprodukció vagy kulturális mobilitás. – Szociológiai Szemle 12. (2):3-27.
Bourdieu, P. (1998): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. – In: Angelusz R. (ed.) A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum, Budapest.
Bradley, R., Corwyn, R. (2002): Socioeconomic Status and Child Development. – Annual Review of Psychology 53 (1):371-399.
https://doi.org/10.1146/annurev.psych.53.100901.135233
Csákó Mihály (2002): ...és a doktor úr gyereke? Adalékok egyes értelmiségi kategóriák gyerekeinek felsőfokú továbbtanulásához.– Educatio® 11(2):211-226.
Csákó Mihály (2012): Tantárgyak, osztályzatok és a családi háttér. – Educatio® 21(4): 535-547.
Csehné Papp Imola (2014): A munkaerő-piaci tájékozottság és az elvárások területi differenciái.– Educatio® 23(2):292-304.
Csizmadia Zoltán (2015): A kapcsolati tőke osztályszerkezeti aspektusai lokális metszetben. – Századvég 20. (78): 49-75.
DiMaggio, P. (1998): Kulturális tőke és iskolai siker. – In: Róbert P. (ed.) Társadalmi mobilitás. Új Mandátum, Budapest.
Elekes Gy. (2011): Roma integráció és iskolai mobilitás.– Educatio® 20(2): 253-257.
Engler Á., Márkus E. (2016) : A formális és nem formális felnőttkori tanulás térségi vetületei. – Educatio® 25(2):170-183.
Erdei G., Budinszki I., Tar I., Eperjesi T. (2014) : Felnőttképzés és vidékfejlesztés.– Educatio® 23(3): 403-414.
Erdei G. (2016) : A tanuló régió. – Educatio® 25(2): 291-293.
Erőss G. 2005 : Iskola a város szélén. Szegregáció és szimbolikus tér.– Educatio® 2005 14. évf. 1. sz. 208-211 o.
Fehérvári A., Szemerszki M. (2019) : Tanulási utak a közoktatásban és a felsőoktatásban. – Educatio® 28(4):645-658. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.1
Fehérvári A. (2007): A hátrányos helyzetű tanulókat oktató tanárok. Educatio® 16(1):125-129.
Fehérvári A. (2011): Szerkezeti átalakulások a közoktatásban. – Educatio® 2011 20. évf. 4. sz. 587-594 o.
Fehérvári A. (2013): Szakiskolások rekrutációja. – Educatio® 2013 22. évf. 4. sz. 516-528 o.
Forray R. K., Híves T. (2011): A középfokú szakképzés területi alkalmazkodása. – Educatio® 20(3):342-358.
Forray R. K., Híves Tamás (2013): Az iskolázottság térszerkezete, 2011 . – Educatio® 22(4):493-504.
Forray R. K. (2016): A művelődési városközpontoktól a tanuló közösségekig. – Educatio® 25(2): 210-219.
Forray R. K., Kozma T. (2011): Az iskola térben, időben. – Új Mandátum, Budapest.
Gál Z. (2016): Egyetem és a város. – Educatio® 25(2):220-233.
Garami E. (2014): Kistérségi jellemzők és az oktatás eredményessége. – Educatio® 23.(3): 424-437.
Harcsa I. (2018): Népszámlálási adatállományok hasznosíthatósága a társadalmi tagolódás és egyenlőtlenségek kutatásában. – Educatio® 27(4): 669-677. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.4.9
Hegedűs R. (2016): A LeaRn index és a tanulói teljesítmény területi összefüggése. – Educatio® 25(2): 268-277.
Híves T. (2005): A középfokú képzés szerkezetének változása Budapest, 1990-2003. – Educatio® 14(1): 165-170.
Híves T. (2006): A hátrányos helyzet az oktatás területi kutatásában. – Educatio® 15(1):169-174.
Híves T. (2016): Választások és lehetőségek - a középfokú továbbhaladás statisztikai elemzése. – Educatio® 25(1):111-120.
Horváth Á., Makó Á., Széll K. (2019): Karrierút-mintázatok a szakképzés után. – Educatio® 28(4):683-704. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.3
Horváth Gy. (szerk.) (1983): Dolgozatok a területfejlesztés tudományos megalapozásának köréből - MTA Dunántúli Tudományos Intézete Közlemények 30.
Horzsa G. (2014): Fejlesztők és fejlesztettek. – Educatio® 23(3):517-520.
Hörich B., Bazsalya B. (2020): Iskolák közötti egyenlőtlenségek alakulása . – Educatio® 29(3):425-448.
Hörich B. (2019): Tanulási utak a társadalmi háttér függvényében. – Educatio® 28(4):659-682. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.2
Hrubos I. (2005): Budapest - egyetemi város. – Educatio® 14(1):45-59.
Hrubos I.(2023): levél MSZT Oktatásszociológiai szakosztály digitális archivuma, 20230122
IPUMS. Harmonized international census data for social science and health research.
https://international.ipums.org/international/
Imre A. (2003): Kistelepülési iskolák eredményessége. – Iskolakultúra 13(1): 74–78.
Imre A. (2005): A nagyvárosi iskolák kihívásai. – Educatio® 14(1): 200-203.
Imre A. (2010): Tanulói és tanulási utak a 90-es években. – Educatio® 19(2):251-263.
Józsa K. (2000): Az iskola és a család hatása a tanulási motivációra. – Iskolakultúra 10. (8): 69-82.
Karády V. (2013): Iskolázottság, rétegződés és értelmiség: adalékok a kulturális tőke megoszlásának regionális dimenzióihoz Magyarországon a kései dualizmus korában. – Educatio® 22 (4): 469-492.
Karády V. (2005): Budapest iskolaváros a magyarországi képzési piacon 1944 előtt. – Educatio® 14(1):95-119.
Kiss T. (2012): Demográfiai körkép. – Educatio® 21(1): 24-48.
Koltói L., Harsányi G., Kovács D., Kövesdi A., Nagybányai-Nagy O., Nyitrai E., Simon G., Smohai M., Takács N., Takács Sz. (2020): Az iskolai szülői bevonódás iskolai szintű vizsgálata megyei és regionális szinten az országos kompetenciamérés 2017-es és 2018-as adatai alapján. – Psychologia Hungarica 7(4):222–258.
Kozma T. (2023): Levél. – MSZT Oktatásszociológiai szakosztály digitális archívuma, 20230123
Kozma T. (2002): Határokon innen, határokon túl. Regionális változások az oktatásügyben, 1990–2000. – Oktatáskutató Intézet. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
Kozma T. (2015): Mi lesz velük? Kisvárosok és középiskoláik. – Új Pedagógiai Szemle 65(1–2):23–29.
Kozma T. (2016): A tanulás térformáló ereje. – Educatio 25(2): 161–169.
Kozma T. és munkatársai (2015): Tanuló Régiók Magyarországon. Az elmélettől a gyakorlatig. – CHERD. Debrecen.
http://mek.oszk.hu/14100/14182/14182.pdf
Kozma T., Barta Á. (2005): Budapest oktatásfejlesztési koncepciója, 1985-2000. – Educatio® 14(1):3-21.
Kozma T. (2014): Vidékfejlesztés és oktatás. – Educatio® 23(3): 369-370.
Kristóf Luca (2011): A magyar elit iskolázottsága. – Educatio® 20(3): 442-446.
KSH (2016): Mikrocenzus 2016 – 4. Iskolázottsági adatok. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_4. pdf
Lakatos M. (2016): Képzettségek és foglalkozások megfeleltethetősége. – Educatio® 25 (1):84-99.
Lannert J. (2009): A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére. – In: Fazekas K., Köllő J., Varga J. (szerk.). Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Ecostat, Budapest.
Liskó I. (2006): A hátrányos helyzetű tanulók iskoláztatási esélyei. – Educatio® 15(1): 99-129.
Liskó I. (2006a): A szakiskolák presztízsvesztése. – Educatio® 15(2): 252-267.
Máté D. (2013): A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben ágazati megközelítésben. – Educatio® 22.(3): 424-432.
Mihályi P.: Mérlegen a rendszerváltás 25 éve Közgazdasági Szemle – 2014.július-augusztus
Molnár Gy., Csapó B. (2019) : A felsőoktatási tanulmányi alkalmasság értékelésére kidolgozott rendszer a Szegedi Tudományegyetemen: elméleti keretek és mérési eredmények . – Educatio® 28 (4): 705-717. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.4
Nagy B. (2013): Nemek Iskolázottsága a 2011-es népszámlálás adatai tükrében. – Educatio® 22(4): 505-515.
Nagy P. T. (2010): Egy ortodox zsidó közösség a helyi társadalomban. – Iskolakultúra 20 (7-8):84-94.
Nagy P. T. (2011): A tudományos továbbképzés Kádár-korszakbeli társadalomtörténetéhez. – Kultúra és közösség 4.2(11):23-34.
Nagy P. T. (2013): Az iskolázottság és az iskolázás: bevezetés a két megközelítés küönbözőségéhez. – Educatio® 22(4): 529-554.
Nagy P. T. (2014) : A tömegesedés évszázada: a történetszociológia új lehetőségei. – Educatio® 23 (2):216-238.
Nagy P. T. (2015): Vannak-e tanárok? – Educatio® 24(1):3-12. https://doi.org/10.3311/ope.121
Nagy P. T. (2017): Az iskolázottsági egyenlőtlenségek és a 18 év alatti népesség a 2011-2016-os időszakban. – Educatio® 26(4):540-556. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.4.3
Nagy P. T. (2022): 1944 elitjei – módszertani bevezető. – In: Virányi Péter: Út(elágazások : Magyarország 1944 – 1945 Budapest, Magyarország : MTA II. világháború története albizottság. pp. 478-510., 33 p.
Nagy P. T. (2021): Vallásosság - történet - szociológia. – Iskolakultúra, Szeged. https://doi.org/10.14232/IQKONYV.Nagy.2021
Nahalka I. (2022): Közoktatás-politika 2018-2022. – Educatio® 31(1):14-29. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.2
Németh B. (2016): A tanuló városok fejlesztésének globális és lokális perspektívái. – Educatio® 25(2):234-244.
Nyilas O. (2016): Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a felnőttképzés: esély az integrációra? . – Educatio® 25(3):451-458.
Pallay K. (2019): Nemzeti kisebbségi hallgatók tanulmányi eredményessége. – Educatio® 28 (4):810-818. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.11
Papp Z. A. (2021): Roma népesség és oktatástervezés. – Educatio® 30(2):242-259.
Patakfalvi-Czirják Á., Papp Z. A., Neumann E. (2018) : Az iskola nem sziget. Oktatási és társadalmi reziliencia multietnikus környezetben. – Educatio® 27(3):474-480. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.3.9
Péterfi P., Tőzsér A. (2020): A felsőoktatásban részt vevő hallgatók földrajzi mobilitása. – Educatio® 29(3):487-494. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.11
Polónyi I. (2006): A hazai szakképzés formálódása. – Educatio® 15(2):371-386.
Polónyi I. (2019): Vigaszág vagy királyi út. – Educatio® 28(4):767-782. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.8
Proity P. (2020): Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők a felsőoktatási felvételi eljárásban. – Educatio® 29(3):465-478.
Pusztai G. (2009): A társadalmi tőke és az iskolai pályafutás. –Új Mandátum Kiadó, Budapest.
Pusztai G., Kovács K., Hegedűs R. (2019): Lemorzsolódók tegnap, ma és holnap. – Educatio® 28(4):737-754. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.6
Pusztai G. (2005): Társadalmi háttér és iskolai pályafutás. – Educatio® 14(3):534-552.
Pusztai G. (2014) : Felekezeti oktatás új szerepekben. – Educatio® 23(1):50-66.
Radó P. (2000): Bevezetés az oktatáspolitikai elemzésbe: romák és az iskola. – Iskolakultúra 11(12):65–91.
Rechnitzer J. (2009): A felsőoktatás térszerkezetének változása és kapcsolata a regionális szerkezettel. – Educatio® 18(1):50-63.
Reinhardtné Barkóczy E. (2012): Kistérségi társulások a közoktatásban. – Iskolakultúra 22(6):96-112.
Róbert P.(2000): Bővülő felsőoktatás: ki jut be? – Educatio 9(1):79-94).
Stark, R., Bainbridge, W.B. (1985): The future of religion : secularization, revival and cult formation. – University of California Press, Berkeley. https://doi.org/10.1525/9780520341340
Süi-Zakar I., Lenkey G. (2014): A vidék, mint földrajzi periféria és az oktatás, mint kitörési pont . – Educatio® 23(3):371-383.
Székelyi M., Solymosi Zs. (1994): Vállalkozói vagy alkalmazotti mentalitás. – Szociológiai Szemle 3(4):43-60.
Széll K., Tóth G. Cs. (2021): Az oktatási részvétel előrejelzése. Demográfiai folyamatok és oktatáspolitikai beavatkozások. – Educatio® 30(2):206-225. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.2.3
Szemerszki M. (2018): Lemorzsolódási adatok és módszertani megfontolások. – In: Pusztai G., Szigeti F. (eds.): Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Szemerszki M. (2006) : Hallgatók a tömegesedés időszakában . – Educatio 15(4):736-752.
Társadalmi rétegződés Magyarországon (2007): elméletek és eredmények: Kapitány Balázs beszélgetése Karácsony Gergellyel, Kovách Imrével és Róbert Péterrel. – Századvég 12 (44): 165-192.
Teperics Károly ; Dorogi Zoltán 2014 : Az egyetemek gazdasági és regionális hatásai . – Educatio®2014 23. évf. 3. sz. 451-461 o.
Teperics Károly ; Szilágyiné Czimre Klára ; Márton Sándor 2016 : A tanuló városok és régiók terüeti megjelenése és társadalmi-gazdasági mutatókkal való kapcsolata Magyarországon . – Educatio®2016 25. évf. 2. sz. 245-259 o.
Tőkés T. (2014): Helyi akciók és vidékfejlesztés. – Educatio® 23(3):520-523.
Török B. (2005): Óvodák és szülők. – Educatio® 14(4):787-804.
Trócsányi A., Pirisi G., Makkai B. (2014): A szellemi tőke szerepe a várossá nyilvánításokban . – Educatio® 23(3)438-450.
Ugrai J. (2022): Protestáns kultúrrégiók a 19. század első felében. Az akadémiai csúcselit kollektív biográfiai elemzésének néhány társadalom földrajzi tanulsága. – Tér és társadalom 36(1):40-58., 19. https://doi.org/10.17649/TET.36.1.3381
White K. R. (1982): The Relation between Socioeconomic Status and Academic Achievement. – Psychological Bulletin 91(3):461–481.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Az OTS cikkeire a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivates 4.0 International Licenses Copyright Terms szabályozása érvényes.
