Ravasz László és a Református Egyház a zsidómentésben
DOI:
https://doi.org/10.59531/ots.2023.1.2.1-63Kulcsszavak:
zsidóellenes törvények, Horthy Miklós, Éliás József, Jó Pásztor AlbizottságAbsztrakt
Az írás Horváth Erzsébet 2014-es tanulmányának átfogó bírálatára épül, melyen mintegy mintapéldán tanulmányozható Ravasz Lászlóval kapcsolatos református történetírás és emlékezetpolitika minden sajátossága. Bemutatom Ravasz korábbi, a zsidótörvények alatti és utáni, a Holokauszt alatti és 1945 utáni megnyilatkozásait, továbbá a kor ismert szakértőinek véleményét és a Ravaszról szóló szakirodalmat, amelyekkel cáfolom a református emlékezetpolitika megkövesedett állításait. Ravasz zsidómentő szerepének és antiszemita gondolatainak az összesített megítélése azért alakulhatott teljesen pozitívan, mert az 1990 és 2021 között a református egyház publicistái a Ravasz kultusz szolgálatában több cikket publikáltak, mint a kort kutató történészek.
Az első része ismerteti Ravasz és a református egyház viszonyát a zsidósághoz, illetve Ravasz lépéseit Horthy felé; s mindezekre vonatkoztatva Ravasz önértékelését. A második rész ismerteti a református egyház bűnbánati lépéseit, tanúként hívja Éliás Józsefet, az embermentő Jó Pásztor Albizottság igazgató-lelkészét. Foglalkozik a bűnbánat visszavonásával, majd a korábbi nyilatkozat megerősítésével; melyek teológiai elemzésével arra a konklúzióra jut, hogy a visszavont bűnbánat talaján a korábbira hivatkozva annak hangoztatása nem legitim, s ezért a holokauszt történeti és pszichológiai beágyazásának viszonya kapcsán megfogalmazódik, hogy az embermentést nem szabad úgy túlértékelni, hogy eszközül szolgálhasson a Soá rémtetteinek eltakarására. Törekednünk kell arra, az 1938-1945 közötti gondolkodásmód és az abból fakadó események ne ismétlődhessenek meg.
Hivatkozások
Ady E. (1916): Az én kálvinistaságom. – Nyugat 9(6): 378-379.
Benczel B. (1946): Beszéljünk őszintén. – Egyenlőség 1(23):3
Bereczky A. (1945): A magyar protestantizmus a zsidóüldözés ellen. – Református Traktátus Vállalat, Budapest.
Bereczky A. (1916): Elöljáró sorok némi magyarázatként – In: Országos Református Szabad Tanács. Határozatai, deklarációi, kérelmei és az ott elhangzott közérdekű beszédek – Sylvester Ny., Budapest.
Bibó I. (1986): Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. – In: Válogatott művei. 2. kötet. Magvető Kiadó, Budapest.
Bolyki J, Ladányi S. (1987): A református egyház. – In: A magyar protestantizmus 1918-1948. (szerk. Lendvai Ferenc Kossuth Könyvkiadó, Budapest
Bölöny J, Hubai L. (2004): Magyarország kormányai, 1848-2004. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Braham, Randolph L. (2000): Magyarország keresztény egyházai és a holokauszt. – Múlt és Jövő 11(3-4): 43-60.
Braham, Randolph L. (1997): A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon. – Belvárosi Kvk., Budapest.
Dombrovszky Á. (1990): Talán kulcs Raoul Wallenberg tragédiájának megértéséhez…” Éliás József ny. református lelkész visszaemlékezése, interjú. Szerk. Dr. Komoróczy Géza. – MTA Judaisztikai Kutatócsoport Értesítő 2. szám 1990. február.
A Dunamelléki Református Egyházkerület tanácsának 1945. április 10-én tartott ülése. 5. jkvsz. A református egyház vezetőinek magatartásáról és intézkedéseiről összeállított jelentés. A Dunamelléki Református Egyházkerület tanácsülési jegyzőkönyvei. – A Ráday Gyűjtemény Évkönyve A/1a 1944–1947. 24. cs. 6.
Az egyház bűnt vall Isten előtt. A Zsinati Tanács nyilatkozata (1946). – Élet és Jövő 13 (11):1.
Éliás J. (1988?): Mozaikok a Jó Pásztor szolgálatról. – [kazettára mondott visszaemlékezés gépelt leiratának másolata a szerző birtokában, 3,2 szerzői ív].
Éliás J. (1988): A gyökerekig ásva le. Négy tanulmány a közös Izrael-ügyről. – Maecenatura Hungarica, Bad Salzig.
Éliás J. (1988): Lehulló álarcok. Csupasz szándékok, tettetett vakságok, süketségek: válasz annak, aki a történeti megvilágítás pózával a sötétséget szolgálja, mert még mindig és mindenek ellenére szolgálhatja. – Magánkiadás, Debrecen-Nagyerdő.
Feitl I. (szerk.) (1995): Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944-1945. – Politikatörténeti Alapítvány, Budapest.
Fekete Zs. (2012): A fénylátó. – Parókia. Dunamelléki Református Egyházkerület honlapja. https://www.parokia.hu/v/a-fenylato/ Letöltés: 2021.05.10.
Fenyő M. (1946): Az elsodort ország. Naplójegyzetek 1944-1945-ből. – Révai Kiadó, Budapest.
Fenyő M. (1946): Levél Ravasz László védőbeszédéről. – Haladás 2(1): 3–4.
Fisch Henrik (1947): Keresztény egyházfők felsőházi beszédei a zsidókérdésben. 1938-ban az I. és 1939-ben, a II. zsidótörvény kapcsán. – Szerzői kiadás, Budapest.
Hatos P. (2004): Ravasz László és a magyar református egyház holokauszttal kapcsolatos 1945 utáni állásfoglalásai. – Protestáns Szemle 52(4): 211-225.
Hatos P. (2012): „Ravaszról azt hallom, szabadkőműves, jó lesz vigyázni!” Református püspökválasztás a Dunamelléken 1921-ben. – Kommentár 2012(3):49-65.
Hatos P. (2008): Ravasz László emlékezete. – Kommentár 2008(6): 119-121.
Hatos P. (2016): Szabadkőművesből református püspök. Ravasz László élete. – Jaffa Kiadó, Budapest.
Hevesi E. (1946): A magyar reformátusság részvétének kifejezése mellett bocsánatot kér a magyar zsidóságtól. – Képes Figyelő, augusztus 31.
Horváth E. (2012): Aki ment, maga is megmenekül c. előadása a Raoul Wallenberg születésének századik évfordulója alkalmából, a kormány által Wallenberg-évnek nyilvánított 2012. év augusztus 30-án. Az embermentőkre emlékeztek.
Horváth E. (2007): Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben. – Protestáns Téka 2(6):30-40.
Horváth E. (2014): Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben. – Vigilia 79(3):188-196.
Hunyady A. (interjút készítette) (2004): Holokauszt és holokausztoktatás. Interjú Dr. Kovács Mónikával, a Hannah Aremdt Egyesület elnökével. – Világosság 45(5): 8-92.
Jakab A. (1989): Az Országos Református Szabad Tanács. – Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 1989(24):141-53.
K. Farkas C. (1999): Zsidótörvények - egy egyházi ember szemével. – In: Fazekas Cs. (szerk): Fiatal egyháztörténészek írásai. Miskolci Egyetem BTK Újkori Magyar Történeti tanszék, Miskolc
Karsai L., Molnár J. (1994): Az Endre-Baky-Jaross per. – Cserépfalvi Kiadó, Budapest.
Karsai L. (vál.) (1992): Kirekesztők. Antiszemita írások, 1881-1992. – Aura Kiadó, Budapest.
Karsai L. (2008): Fajvédők és csendestársak. 70 éve fogadták el az első zsidótörvényt. – Hetek Online. Július 2.
https://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200806/fajvedok_es_csendestarsak
Kertész G. (2013): [részlet a beszédéből]. – Sófár 13 (3):11. http://sofar-ujsag.hu/wp-content/uploads/2013/02/XIII-3.pdf
Ki kicsoda? A holokauszt Magyarországon. –
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?type=portrait
Kis Gy. (1987): Megjelölve Krisztus keresztjével és Dávid csillagával. – Szerzői kiadás, Budapest.
Kiss R. (2006): „Hitvallók.” Adalékok egy protestáns ügyhöz 1961-ből. – ATF Szemle (1): 50-64.
Kiss R. (2003): A diktatúrák szorításában. Ravasz László egyházpolitikai útkeresése a második világháborút követő esztendőkben, 1945-1948. – Századvég 8(3):39-68.
Kiss R. (2006): Ravasz László püspöki működése. – In: Kósa László (szerk.) Reformátusok Budapesten. 2. köt. Argumentum, Budapest.
Komoróczy G. (szerk.) (1995): A zsidó Budapest. – Városháza, MTA Judaisztikai Kutató Csoport, Budapest.
Komoróczy G. (2012): A zsidók története Magyarországon. 2. kötet. 1849-től a jelenkorig. – Kalligram, Pozsony.
Kósa L. (szerk.) (2008): Konferenciakötet a Dunamelléki Református Egyházkerület 2007. szeptember 29-i emléküléséről, Ravasz László születésének 125. évfordulóján. – Dunamelléki Református Egyházkerület, Budapest.
Kozák P.: Ravasz László.
https://nevpont.hu/palyakep/ravasz-laszlo-cb939 Letöltés: 2021.05.10.
Körmendi F. (2011): Júniusi hétköznap. – Napvilág Kiadó, Budapest.
Ladányi S. (1999): A magyar protestantizmus az ellenállásban. – Reformátusok Lapja 43 (46):1., 5.
Ladányi S. (2005): A magyarországi református egyház magatartása a zsidókérdésben a második világháború alatt. – In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve XI. p. 239-245.
Levi, P. (1990): Akik odavesztek és akik megmenekültek. – Európa, Budapest.
Magyar Katolikus Püspöki konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (1994): Közös nyilatkozat a Holocaust ötvenedik évfordulója alkalmából. http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=308
Magyarországi Református Egyház (2007): Zsinati Határozat. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának a zsidósággal való kapcsolatáról szóló, 1990. június 12-én elfogadott nyilatkozatának megerősítése
Majsai T. (1995): Bíborosok és püspökök a zsidómentés barikádharcában. – Budapesti Negyed 3(2): 169-180.
Majsai T. (1995): A magyarországi református egyház és a Holocaust. A nyilvános tiltakozás története. – Világosság 36(5): 50-80.
Majsai T.(?): Szempontok a Soá 1945 utáni evangélikus és református egyházi recepciójához. In: magyarpaxromana.hu.
https://www.magyarpaxromana.hu/kiadvanyok/soa/majsai.htm
Miklya Luzsányi M. (2014): Hogy véget érjen a sötétség. Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről. – Vigilia 79(3):197-201.
Miskolczy A. (2012): “…igen, de…” 2. rész. Antiszemitizmus és történetírás Hunniában II. – 2000. Irodalmi és Társadalmi havi lap 2012(10): [online] http://ketezer.hu/2012/10/igen-de-ii-resz/
Monori Á. (2004): A szembenézés kudarca. A Haladás „holokauszt-vitája” 1946-ban. Beszélő 9(7): július-augusztus [online]
http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-szembenezes-kudarca#2004-f07-10_to_1
MTI jelentés (1994): Megemlékezés a holocaustról. – Népszabadság 52 (154) 1 és 4.
Nagy A. M. (1995): Örök szövetség – Válogatott tanulmányok a zsidóság és a kereszténység kapcsolatának témaköréből. – Kálvin Kiadó, Budapest.
Nagy E. (közzéteszi)(2005): A Dunamelléki Református Egyházkerület tanácsának 1944-45. évi tanácsülési jegyzőkönyvei. – In: A Ráday Gyűjtemény évkönyve XI. p. 246-342.
Nagy V. R. (2011): Teológia és antiszemitizmus Krisztus megfeszítésétől a 20. századig. Az amillennizmus és hatása a magyarországi egyházi képviselők parlamenti hozzászólásaira (1840-1941). – Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest.
Országos Református Szabad Tanács (1946): Országos Református Szabad Tanács. Nyíregyháza, 1946. augusztus 14-17. – határozatai, deklarációi, kérelmei és az ott elhangzott közérdekű beszédek. –[Sylvester Nyomda, Budapest.
Papp L. T. (2001): Retusált történelem – a FIDESZ-kormány historizáló szemléletéről. – Élet és Irodalom 45(1): 3.
Pelle J. (2001): A katolikus egyház és a zsidótörvények 1939-tól a német megszállásig. – Vigilia 66(1):13-24.
Rátkai K. (1946): A kálvinizmus örök. – Haladás, 1946 (2):2
Ravasz L. (1941): Isten rostájában. – Franklin Társulat, Budapest.
Ravasz L. (1945): Az erkölcsi kár, mely ezt a nemzetet érte. – Élet és Jövő 12 (48?): 1.
Ravasz L. (1988): Válogatott írások, 1945-1968. – EPMSZ, Bern
Ravasz L. (1992): Emlékezéseim. – MRE Sajtóosztálya, Budapest.
Révész I. (1947): A közösségi bűnbánatról. – Megújhodás 2(4): 1.
Sebők János A titkos alku – Zsidókat a függetlenségért – A Horthy-mítosz és a holokauszt, Szerzői kiadás, Budapest 2004.
Sindelyes D. (2012): A magyar református Wallenberg. – In:
reformatus.hu.
http://reformatus.hu/mutat/soos-geza-a-magyar-reformatus-wallenberg/
Somogyi Cs. (2021): Református embermentők. – Parókia portál 2021. április 16. https://www.parokia.hu/v/reformatus-embermentok/
Szebeni O. (2013): Igazolási eljárás 1946-1948. – In: Rajki Z., Heinz D., Simon E. (szerk.): Szabadegyházak, vallási kisebbségek és diktatúrák Európában a 20. században. Gondolat Kiadó, Budapest.
Szenes S. (1986): Befejezetlen múlt. – Szerzői magánkiadás, Budapest.
Szentesi Zöldi L. (2011): Egy kultusz margójára. – Magyar Hírlap Online. http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/egy_kultusz_margojara.html
Tarján G. (1984): „Ezer bűnnel megterhelve”. A református egyház és a zsidó kérdés. – Új Forrás 16(1):65-72.
Tatai I. (2010): Az Egyház és Izrael. Korrelációs modellkeresés a posztholokauszt-teológiában. Doktori disszertáció. – Harmat K., Kálvin K., Budapest.
Ungváry K. (2012): Rasszista, de rendes. – Magyar Narancs.
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/rasszista-de-rendes-81760
Ungváry K. (2013): A Horthy rendszer mérlege – Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon – Jelenkor Kiadó, OSZK, Pécs, Budapest.
Vincze G. (2009): „A rendőrségi és népbírósági eljárások… egyre több lelkészi személyre terjednek ki”. Egyházi személyek elleni hatósági eljárások a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében (1945-1948). – Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Historica 12. 347-367.
Vörös G. (2011): „A palotában lévő kapcsolatunk jelentette…” Mindszenty József megfigyelése, 1945–1948. – Betekintő 3. szám. www.betekinto.hu/2011_3_voros
Alexander B. (et al.)(nyilatk.) (1917): A zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik Század körkérdése. – A Társadalomtudományi Társaság Kiadása, Budapest. http://www.fszek.hu/mtda/_Zsidokerdes.pdf
Zsinagóga és az Egyház (1993). – Ökumenikus Tanulmányi Füzetek, 5. szám. Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Az OTS cikkeire a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivates 4.0 International Licenses Copyright Terms szabályozása érvényes.
