Az indokolás jelentősége az egyházak közpénzekbőli finanszírozásában, avagy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség esete a jogalkotóval (2011-2019)

Szerzők

  • Kinga Pétervári ELTE GTK

DOI:

https://doi.org/10.59531/ots.2023.1.1.29-47

Kulcsszavak:

liberális demokrácia, illiberális demokrácia, vallásszabadság, állam semlegessége, szekularizáció, egyházak állami támogatása, szerzett jogok

Absztrakt

Az itt következő elemzést többek között, a 2019. április 15-én hatályba lépő legújabb egyháztörvény (Eht1) módosítás (Eht4) illetve az addig elhúzódó, nyugvópontra még nem jutó, törvényes alkudozás inspirálta. Vajon a többségi elvre épülő jogalkotói érvek elég okot adnak-e a vallások közötti különbségtételhez? Miért kellene az uralkodó többségnek  egyenlő módon figyelembe vennie marginális, vagy általa nem kedvelt vallási csoportokat a közpénzek elosztása közben?

E tanulmány szerint ez az új 2011-es (módosított) egyháztörvény azért illiberális, mert szándékosan megkülönböztető, és lehetővé teszi az önkényes jogalkotói  döntéshozatalt. Bár a demokrácia lényege a többségi elv kell legyen, annak korlátlan megvalósulása alapvető torzulásokat teremt a demokratikus intézményekben, amelyeket túl lehet ugyan élni. Az első generációs alapvető jogokat ezért még egy demokráciában sem a demokratikus intézmények garantálják, hanem a joguralma védi őket (liberalizmus).

Hivatkozások

Annicchino, P. (2016): A Transatlantic Partnership for International Religious Freedom? The United States, Europe, and the Challenge of Religious Persecution. Oxford Journal of Law and Religion, 5, 280-297.

doi: https://doi.org/10.1093/ojlr/rww005: footnote6.

Audard, C. (2011). Rawls and Habermas on the Place of Religion in the Political Domain. – In: Finlayson, G.J., Freyenhagen F. (eds.) Habermas and Rawls. Routledge, London. doi: https://doi.org/10.4324/9780203723869

Beiner, R. (2012): Taylor, Rawls, and Secularism. This essay was written for “Charles Taylor at 80,” a conference held in Montreal on March 29th-31st.

https://www.academia.edu/12526434/Taylor_Rawls_and_Secularism

Fazekas, C. (2008): Egyházak, egyházpolitika és politikai eszmék az Osztrák-Magyar Monarchiában. (Churches, church politics and political thinking in the Austria-Hungary Monarchy). – In: Working Papers 4. Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézet.

Henrard K. (2016) The European Court of Human Rights, Ethnic and Religious Minorities and the Two Dimensions of the Right to Equal Treatment: Jurisprudence at Different Speeds?, Nordic Journal of Human Rights, 34:3, 157-177, doi: 10.1080/18918131.2016.1225656

Nussbaum M. C. (2012): The New Religious Intolerance Overcoming the Politics of Fear in an Anxious Age, Cambridge MA, The Belknap Press of Harvard University Press, pp. 285), also reviewed by: Lena Larsen (2014) The New Religious Intolerance. Overcoming the Politics of Fear in an Anxious Age, Nordic Journal of Human Rights, 32:4, pp. 406-408.

doi 10.1080/18918131.2015.957474

Plaintiff S. C. v. Randy Bartelt et al., (2016). Defendants. United States District Court, D. Nebraska. 178 F. Supp.3d 819.

Stepan, A. (2010): The Multiple Secularisms of Modern Democratic and Non-Democratic Regimes (2010). APSA 2010 Annual Meeting Paper, Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=1643701

##submission.downloads##

Megjelent

2023-05-08 — Frissítve ekkor: 2023-05-13

Verziók

Hogyan kell idézni

Pétervári, K. (2023). Az indokolás jelentősége az egyházak közpénzekbőli finanszírozásában, avagy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség esete a jogalkotóval (2011-2019). Opuscula Theologica Et Scientifica, 1(1), 29–47. https://doi.org/10.59531/ots.2023.1.1.29-47 (Original work published 2023. május 8.)

Folyóirat szám

Rovat

A vallás és a kutatás